A király legkisebb lánya azt mondja apjának: úgy szeretem édesapámat, mint az emberek a sót. A király erre úgy megdühödik, hogy egészen az erdőig űzi lányát. A szomszédos ország ifjú királya vadászat közben rálel a gyönyörű királylányra. Annyira megtetszik neki a leány, hogy azon nyomban megesküsznek, ráadásul kis furfanggal az öreg királyt is sikerül megbékíteniük.
Egy jó szándékú gazda és felesége szállást ad a rókának éjszakára. Az agyafúrt róka a lelkükre köti, hogy jól őrizzék a zsákját, mert egy kakas van benne. A róka az éj leple alatt felfalja a kakast, és másnap siránkozik, hogy ellopták. A gazda megszánja és ad egy kakast neki. Így jár a ravaszdi háztól-házig, éjszakáról-éjszakára, míg nem, emberére akad…
Egy kismalac éldegél egyedül az erdő közepén. Egyszer egy ordas farkas arra ólálkodik, meg akarja enni, de a furfangos kismalac forró vizet önt rá. A farkas sem rest, segítségül hívja társait, hogy együttes erővel elfogják a kismalacot. Szerencsére a kismalac a farkasok gyávaságát kihasználva elmenekül.
Egy szegény asszonynak volt egy falánk, kajtár macskája. Egy napon megelégeli, hogy a macska minden fazékba és lábasba beleüti az orrát, és világgá küldi. Az úton összetalálkozik egy rókával. Egyikőjük sem látott még a másikhoz hasonló teremtményt. A macska kihasználva a róka tudatlanságát, azt meri mondani, hogy ő Kacor, az állatok királya. A félelmetes kandúr híre gyorsan terjed az erdőben. Mivel mindannyian féltik életüket, az állatok sorra hívják vacsorára a rettenthetetlen Kacort.
Lóg a kis gömböc a padláson, és egytől-egyig felfal mindenkit a házban, aki meg akarja őt enni. Egy idő után annyira megtelik, hogy leszakad a tartófáról és kigurul az utcára, ahol mindenkit bekap, aki csak az útjába kerül. Szerencsétlenségére egy furfangos kis kondáslegény is útját szegi, aki bicskájával kiszabadítja a csapdába esett embereket és állatokat.
Mátyás, a magyarok híres és igazságos királya, magához rendeli a juhászt, hogy megtréfálja és megjutalmazza, amiért őt vendégül látta házában. A király hajdúi csak úgy engedik be a palotába az öreget, ha megígéri, hogy megosztja velük az ajándékot. Az ebédnél csak a pásztor nem kap kanalat, de furfangos ember lévén a kenyér héjával kanalazza ki a levest. Az ebéd végeztével, azt mondja: eb, aki a kanalát meg nem eszi! Persze sem a király, sem a többi vendég nem tudja követni a példáját.
A róka számos alkalommal rászedi a farkast, ezért a farkas elhatározza, hogy elégtételt vesz és megeszi a rókát. Azonban a rókának, agyafúrt állat lévén, mindig sikerül túljárni a farkas eszén és elmenekülni a karmai elől.
A király legkisebb fiának az erdőben kell menyasszonyt találnia, de ott csak egy macskacicóval találkozik. A cicó szívesen lesz a herceg mátkája, csakhogy a király kérésére egy virágcsokrot és arannyal megszőtt kendőt kell készítenie. Mikor az ifjú herceg be akarja mutatni a macskát a királynak, az gyönyörű hercegnővé változik.
Élt egy szegény ember rengeteg sok gyermekkel. Egy nap, mikor élelmet indul keresni fiainak, találkozik az ördöggel, és tudta nélkül eladja neki születendő fiát egy varázsdióért cserébe. Az alku úgy szól, hogy amit az ember a házánál nem tud, azt adja oda a csodanövényért. A szegény ember és gyermeke, Szent Péter és Szent Pál segítségével menekülnek meg az ördög szégyenletes terve elől.
A félárva kisfiú segít egy halon, egy madáron és egy rózsabokron. Viszonzásul segítenek neki elnyerni a hercegnő kezét.
Az állomásfőnök parancsot kap, hogy küldje tovább a méhkaptárral teli vonatot. Ez idő alatt mit sem sejtve, a méhek mézet gyűjtenek a mezőn. Mikor visszatérve a vonat hűlt helyét találják, dühükben mindenkit összecsípnek. A levert kalauz rögtön elrendeli, hogy a méhkaptárral teli vagon forduljon vissza.
A szegény asszony fia egyetlen vagyonukat - egy tehénkét - elcseréli egy mágikus paszulyra. A babból egy égig érő növény fejlődik ki. Nekibátorodva, a fiúcska felmászik az égre a bab hosszú szárán. Ott egy házra lel, aminek az ura egy háromfejű sárkány. A legénykének se kell több, megöli a sárkányt, és magához veszi egyetlen vagyonát, egy arany tojást tojó tyúkot.
A Szélkirály ajándékul ad egy varázs bárányt a szegény csizmadiának, azzal a feltétellel, hogy nem szabad kipróbálnia, míg haza nem ér. A hazaúton a csizmadia betér az egyik komájához, ahol kikotyogja a titkot. Az asszony és férje, míg a csizmadia alszik egy közönséges bárányra cseréli a csodaállatot. Ezután a Szélkirály egy abroszt és egy botot ad a csizmadiának, de ezek sem közönséges tárgyak. A harmadik ajándék segítségével sikerül a szegényembernek mindenét visszaszereznie.
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy asszony, kinek volt három lánya: a legöregebbnek három szeme volt, a közbülsőnek egy, míg a legkisebbnek kettő. Az asszony elérkezettnek látja az időt, hogy férjhez adja a lányait. Csakhogy minden kérő a legkisebbet szeretné. Egy varázskecske segítségével sikerül a legifjabb lánynak, anyja és nővérei gonoszságán felülkerekedni és férjhez menni a szeretett legényhez.
Áll egy égig érő fa a királyi udvar közepében. Egy nap óriási szél támad és felrepíti a királykisasszonyt a fa tetejére, egészen a háromfejű sárkány váráig. Sorra jönnek a daliás vitézek, de egyiknek sem sikerül megmenteni a leányt. Szerencsére akad egy bátor ifjú, a kis kondáslegény, aki megküzd a sárkánnyal.
Az agyafúrt legény a király kertjében legelteti három kismalacát. A királykisasszonynak megtetszenek a malacok és elkéri őket a fiútól. A fiú nem kér értük egyebet, csak hogy a leány húzza fel a ruháját. Egy nap a király kihirdeti, hogy annak adja a lánya kezét, aki kitalálja, hogy hol vannak anyajegyek a leány testén.
Mátyás király járja az országot. Egy kis faluba térve látja, hogy a helyi bírónak semmi gondja nincsen. A királynak se kell több, úgy gondolja, hogy próba elé állítja a bírót: foltozzon be egy korsót, nyúzzon meg egy malomkövet, mert ha nem akkor lefejezteti. A bírónak és lányának sikerül minden feladatot megoldani, amit a király kiszab.
A varázs róka segítségével, a legifjabb herceg megszerzi a fiatalító madarat az öreg királynak, és elnyeri a királykisasszony kezét.
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy gazda, annak volt három fia. Közülük a legkisebb, talán egy kicsit együgyű is volt. Mindenki meglepetésére ő lesz az arany ruhába öltözött lovag, akinek végül sikerül megszereznie az aranypapucsot és ezzel elnyerni királylány kezét.
Míg a herceg a háborúban harcol, a felesége két aranyhajú fiúcskával ajándékozza meg. A vasorrú boszorkány - aki azt szerette volna, hogy az ő lányát vegye el a herceg – elrabolja a babákat, kicserélve őket két kölyökkutyára. Mikor híre megy, hogy a hercegnek kiskutyái születtek, haragra gerjed és megöli a feleségét, majd elveszi a boszorkány lányát. A banya minden próbálkozása ellenére, a két kisbaba és az anyjuk is életben marad, ők pedig elnyerik méltó büntetésüket.
A szegény ember egyetlen fia elindul szerencsét próbálni. Abba a városba ér, amelynek a királya olyan hatalmas, hogy ha eltüsszenti magát az egész ország népének rá kell mondania: „ Adj Isten egészségére!” A juhászfiúban emberére akad, hisz a fiú csak akkor hajlandó ezt mondani, ha a királykisasszony kezét megkaphatja…
Jézus Urunk és Szent Péter, koldus ruhában járnak országról-országra, faluról-falura. Egy nagygazda ember behívja őket éjszakára, cserébe egy fiúgyermekkel áldják meg. Ennek a fiúnak életében nem lesz gondja, mert amit kér az mind rögvest megadatik. Meghallva ezt a szolgáló elrabolja a gyermeket, és neki köszönhetően találnak egy helyet ahol gondtalanul, gazdagságban élhetnek. Egy nap azonban a fiú tudtára jut az igazság és felkutatja igazi szüleit.
A rátóti csősz talál egy úritököt. Sem ő, sem a város elöljárói nem láttak még ehhez hasonló teremtményt. Egyetértésre jutnak, hogy nem lehet más csak csikótojás, tehát ki kell költetni. Telik-múlik az idő, a tojásból nem akar előbújni a csikó. Belefáradnak a hiábavaló próbálkozásba és legurítják a tojást a dombról. A bíró látni véli, hogy a darabokra törött tökből tovaszalad egy kiscsikó.
Egyszer az öreg király három lányát el akarják vinni a sötét fellegek. A király visszautasítja, ezért elviszik a napot, a holdat és a csillagokat. Szerencsére akad egy bátor kérő, Miklós, aki számos kalandon át, életét kockáztatva visszaszerzi az ellopott égitesteket.
Karácsony közeledtével két szegény ember megpróbál ételt szerezni a családi asztalra. Kalandjaik során, folyton megpróbálják átverni egymást, hiszen mind a kettő a teljes zsákmányt szeretné magáénak tudni. Mivel nem sikerül egyikőjüknek sem a másik fölé kerekedni, végül testvériesen megosztoznak mindenen.
Egy nap az asszony nagyon megelégeli tizenkét lánya pimaszságát, és dühében azt mondja: “Bárcsak csókává változnátok.” Mihelyt ezt kimondja, a lányokból csóka lesz és mindannyian elrepülnek. Idővel, az asszonynak születik egy fia, aki nővérei történetét megtudva, elhatározza, hogy keresésükre indul. Szerencsésen rájuk talál és visszaviszi őket a szülői házba.
Holló Jankó elindul szolgálatot keresni. Útközben segít a hangyának,a hollónak és a halnak. Ezért mindegyikük egy-egy sípot ad neki ajándékba,ha szüksége lesz rájuk,csak fújjon bele. Elszegődik a királyhoz,aki olyan feladatot ad neki,hogy szüksége van az állatok segítségére. Végül olyan jól látja el feladatát,hogy a király rengeteg aranyat ad szolgálataiért.
A tű, a kutya, a rák,a tojás és a kakas elindulnak vándorútra. Estére beköltöznek a rókák tanyájára. Mikor a rókák megérkeznek rablókörútjukról, a tű és társai megleckéztetik őket.
A szegény ember a csodahegedűjével megtáncoltatja az uzsorás gazdát, a hivatalnokokat, a csendőröket, a katonákat, a királyokat, az ellenséges hadsereget. Csodaasztalával pedig megeteti a szegényeket.
A király nagy bajában az ördögnek ígéri meg nem született leányát. Az ördög el is viszi a szegény királylányt 15 éves korában a pokolba,de onnan a lány Jancsi segítségével megszökik,majd megesküsznek.
A szegény ember három fia közül csak a legkisebbik tudja megőrizni a szőlőt, mert enni adott a békának. A béka hálából három csodaparipát bocsát a rendelkezésére. Ezek segítik a fiút a királykisasszony kezének elnyerésében.
A székely asszony a világon mindent a visszájára csinál. Férje egy ravasz csellel megszabadul tőle. Az ördög veszi a nyakába, de nem tudja lerázni. Az ördögöt egy katona szabadítja meg, ezért az ördög hálából királyt csinál belőle.
A szegény ember két pici ökrét elkívánja a királyúrfi és egy mindent járó malmocskát adnak neki érte. Hazafelé menet sikerül egy csodabotot és egy csodakalapot szereznie. Nemsokára ezzel menti meg az országot.
A kis tehénpásztortól elcsavarognak a tehenek s emiatt nagy bajba jut, ahonnan is ravaszul kivágja magát.
Az ördög kisfia megeszi a szegény favágó puliszkáját, ezért apja parancsára szolgálnia kell nála 3 évig,mialatt is a szegény ember meggazdagszik.
A boltos, a király és a szegény ember egymásután eltévednek az elátkozott erdőben s mindhármukat egy elvarázsolt királyfi vezeti ki sündisznó képében. A végén elnyeri az egyik királylány kezét és nagy lakodalmat csapnak.
A szorgalmas lányt mostohaanyja elküldi szolgálni. Egy év után arannyal, ezüsttel és más kincsekkel tér haza. Mikor ezt meglátja a gonosz asszony saját lányát is elküldi szolgálni,de mivel lusta véresen és tépetten érkezik haza otthonában.
A szegény ember 4 fia kitanul egy-egy mesterséget. A királykisasszonyt elrabolja a sárkány. A 4 fiatalember mesterségük segítségével visszaviszi a királynak leányát. A király hálából az országból négy tartományt ajándékoz nekik.
Három diák találkozik egy parasztemberrel. A diákok éreztetni akarják,hogy többet tudnak az öregembernél,ám ő rászedi őket.
A kérkedő mezei nyúl futóversenyre hívja ki a sündisznót. A sündisznó cselt eszel ki. Feleségével elhelyezkednek a pálya két végén, s mivel a nyúl nem tudja megkülönböztetni őket egymástól elhiszi, hogy a sündisznó könnyedén legyőzte őt.
Egy juhászlegény megmenti a Kígyókirály fiát a tűzhaláltól, s az hálából megajándékozza őt. Két választása van: vagy érteni fogja az állatok beszédét, vagy kap egy tarisznya pénzt. A legény gondolkodóba esik. Mindkettő jó volna, de ilyen alkalom, hogy az állatok beszédét megértse, nem lesz több. Így ezt választja. Hamarosan kiderül, hogy jól választott, mert két kismadár beszélgetését kihallgatva egy nagy tál pénzre bukkan, s így már a gazdagság is az övé lesz.
Egy kecskének volt hét gidája. Egyszer a farkas meglesi, amint az öreg kecske elmegy otthonról, fondorlattal bejut a házba, s megeszi a gidákat. A legkisebb gida azonban elbújt a farkas elől, így a hazaérkező anyjának elmondja a történteket. A kecske megkeresi a jóllakott, békésen szunyókáló ordast, a hasát felvágja, s kiszabadítja fiait. A helyükre berakott kövek, a szomjasan ébredő farkast behúzzák a patakba, ahol megfullad.
Volt egy asszony, akinek sohasem volt gyereke. Egyszer azt mondta, nem bánná már, ha a jóisten egy kutyakölyköt adna neki, azt is felnevelné. Nemsokára egy kismalaca született, akit Pirosmalacnak nevezett, s úgy bánt vele, mint egy gyerekkel, még iskolába is járatta. A szomszéd fiú egyszer megleste Pirosmalacot, amint leveti a malacbőrt, s gyönyörű lánnyá változik. Feleségül kérte, s az esküvő után, mikor levette a malacbőrt, az anyósa elégette azt, hogy ne tudjon többé visszaváltozni.
Egy katonaviselt fiú a kecskéit trenírozza, nagy sikerrel.
Volt egy asszony, s annak egy bugyuta férje. Elküldte egyszer egy tehénkével a vásárba, hogy adja el. Az ember elcserélte egy disznóra, majd azt is tovább, míg végül a tehénkéből egy fenőkő lett, amit hazafelé menet beleejtett egy patakba, s így üres kézzel tért haza. Az asszony nem küldte bugyuta férjét.
A béka, a kolbász és az egér elhatározzák, hogy barátok lesznek, együtt fognak lakni, a teendőket pedig beosztják maguk között. Így felváltva végzik a házimunkákat. A kolbász főz legjobban, mert a levesbe belefőzi magát is. Amikor a béka utánozni akarja, leforrázza magát, s azóta van varasbéka. A barátságuk azonban felbomlott.
A medve és a macska elhatározzák, hogy építenek egy házat maguknak. Amikor eljön az ősz, felraknak egy bödön zsírt és egy bödön mézet a padlásra, hogy legyen télire ennivalójuk. Amíg a medve téli álmát alussza, a macska megeszik mindent, s mikor barátja felébred, s a részét követeli, túljár annak eszén és tovább áll.
Mese egy szegény emberről, aki ravaszságot tanul a rókától, s végül még annak eszén is túljár.
Egy öreg királynak elveszett a széphangú pelikánmadara. Szépséges lánya kihirdette, annak lesz csak felesége, aki visszahozza azt. Sok királyfi próbálkozott, de hiába. Végül a jólelkű szép szolgalegény állja ki a próbákat, visszahozza a madarat, s feleségül veszi a királylányt.
Egyszer egy gazdag embernek, aki uzsorás volt egész életében, azt mondta a pap, hogy ezért pokolra kerül. Három fiát mesterségre taníttatta, s az inasévek elteltével a fiúk büszkélkedtek végórája felé közeledő apjuknak, hogy milyen sokra vitték mesterségükben. A gazdag ember elhívatta a papot, s hogy megváltsa magát a pokoltól, minden vagyonát a szegényekre hagyta, hiszen fiai megélnek már a jég hátán is. Így maradt hoppon a három fiú.
A hólyag, a szalmaszál és a tüzes üszök világot látni mennek. Egy vízhez érkeznek. A hólyag és a szalmaszál könnyedén átúsznak. A parázs fél, hogy kialszik, így arra kéri barátait, hogy vigyék át. A szalmaszál a parázstól elég, a parázs a víztől kialszik, a hólyag pedig megpukkad nevettében.
Az egyszeri király megunta, hogy minduntalan paprikás csirkét és egyéb zsannamannát kell ennie. Szigorú parancsba adja, olyan ebédet tálaljanak neki, amit még nem evett. Szakácsa mindent megtesz, de hiába. Félelmében inkább megszökik. Ezt hallván a király kísérőivel a nyomába ered. Mire utolérik, a király úgy megéhezik, hogy a szakácsnál talált kenyeret, mely egyébként a szegények eldele, nyomban megeszi. Ez azonban olyan nagyon ízlik neki, hogy ettől kezdve nem hiányozhat asztaláról a kenyér.
A szegény katona találkozott egy vén boszorkánnyal, aki elárulta neki, hogyan gazdagodhatna meg. Vígan is élt, amíg el nem fogyott a pénze. Kalandjai során egy varázsdoboz és három kutya segítette, végül pedig elnyerte a királykisasszony kezét.
Volt egyszer egy örökké éhező ember, Koplaló Mátyás. Nagy nyomorúságában már-már felakasztotta magát, amikor összeakadt az ördöggel. Sikerült kicsalni tőle egy mázsa aranyat. Később a pokolbéliek vissza szerették volna csalni az aranyat, ám Koplaló Mátyás mindig túljárt az eszükön. Nem is éhezett többé. Mikor aztán meghalt, az ördögök nem merték befogadni a pokolba, ám Szent Péter sem engedte be a mennyországba. Így Koplaló Mátyás azóta is ott csücsül a mennyország kapuja előtt.
A szegény ember három fia meg akart házasodni, ám az apjuk csak annak az egynek engedte meg, aki a legszebb virágot, kendőt és a legszebb leányt szerzi meg. A két nagyobbik fivérnek könnyű dolga volt, hiszen volt már kedvesük a faluban, de a kisebbik egy vén banyához kellett segítségért forduljon. Mégis neki sikerült a legszebb virágot és kendőt hoznia, a vén banya pedig világszép királykisasszonnyá változott. Meg is ülték a lakodalmat, és a másik két fivér is megházasodhatott öccsük jóvoltából.
Prücsök, a szegény csizmadia elhitette a világgal, hogy ő mindent tud. Meg is hallotta ezt a király, magához rendelte, és ráparancsolt, mondja meg, hogy hová tűnt a királyné kedvenc gyűrűje. Megijedt a csizmadia, hogy most majd kitudódik a turpisság, ám a szerencse melléje szegődött és hat nagy szekér arannyal térhetett haza.
A rongyos, háborúból visszatérő katona kéregetni kezd a faluban élelemért, de senki nem szánja meg. Ekkor cselhez fordul: fazekat meg vizet kér egy öregasszonytól, hogy egy darab kőből levest főzzön. Rendre kicsal tőle aztán sót, zsírt, kolbászt és krumplit, és így elkészül a “kőleves”.
Volt egyszer egy királyfi, aki nem akart meghalni. Elment ezért Halhatatlanországba, ott is annak királynéjához. Egy idő után azonban meg akarta látogatni öreg szüleit. Ám kiderült, hogy közben háromezer év telt el, így szüleit nem találta meg. Viszont rátalált a halál, aki azonnal el akarta ragadni, ám a halhatatlan királynétól kapott cipő segítségével vissza tudott menekülni Halhatatlanországba, ahol még most is él, hacsak meg nem halt.
A pityke talált egy szem kökényt. Gyorsan bekapta, ám a torkán akadt. Segítséget kért a kakastól, az pedig sorra a fától, a koszorústól, a cipésztől, a macskától, a tehéntől, a kaszástól és a kenyerestől, de mindenki kért valamit cserébe. Mire mindent beszerzett, a pityke megfulladt.
Az özvegy király kihirdeti, hogy feleségül veszi azt a lányt, aki csepűből aranyfonalat tud fonni. Sikerül is ez a ragyás képű, vénecske, sánta lánynak egy ördög segítségével, akinek azonban meg kell ígérnie, hogy egy esztendő múltán az övé lesz testestül-lelkestül, hacsak ki nem találja addig a nevét. A király kénytelen-kelletlen feleségül veszi a lányt, már-már meg is barátkozna vele, ám a királyné egyre szomorúbbá vált. Szerencsére a király véletlenül megtudja az ördög nevét.
A szegény, de furfangos Péter egyetlen kakasát odaajándékozta az uraságnak, aki megkérte, ossza el hattagú családja közt a kakast. Az osztás nagyon tetszett az uraságnak, ezért gazdagon megjutalmazta Pétert. Látván ezt a gazdag és kapzsi Pál, ő meg öt kakast adott az uraságnak. Ám amikor el kellett volna ossza köztük, megállt a tudománya, így ezt is Péternek kellett megoldania. Ötletesen kivágta magát, megint megjutalmazták, Pál butaságát pedig botütéssel jutalmazták.
A mese egy kevély királykisasszonyról szól, aki minden kérőjét kikosarazta. Felhizlalt bolhák bőréből készített cipőt, és kihirdette, annak adja kezét, aki kitalálja, miből készült az ő cipője. Egy koldusnak öltözött herceg egy kis furfanggal megtudta a titkot, és a lány kénytelen-kelletlen hozzáment. Utána alaposan megleckéztette azzal, hogy szegény asszonyként megdolgoztatta és megaláztatta, így az örökre kigyógyult a kevélységből.
Az ismert mese baranyai népi változata szerint Hamupipőke bál helyett misére megy az angyaloktól kapott szép ruhában, munkájában maga a jó Isten segíti, a királyfi pedig a templom küszöbét enyvezi be, hogy a lány cipője beleragadjon. Amikor a királyfi Hamupipőke keresésére indul, egy kakas árulja el választottja rejtekhelyét.
Volt egyszer egy szegény ember, annak pedig egy lova, egy berbécse és egy disznója. Télen nem adott nekik enni, tavasszal pedig kicsapta őket az erdőre. Egyik tavasszal mennek ki az erdőbe, és sorra találkoznak a farkassal. Kikönyörgik, hogy csak ősszel egye meg őket, amikorra majd meghíznak. Azonban mindhárman túljárnak a farkas eszén és megszabadulnak. A végén pedig a farkast – saját tréfájának köszönhetően – fejszével agyonütik.
A mese egy öreg királyról szól, aki féltésből nem akarta a lányát férjhez adni. Egy bátor herceg azonban kiszabadítja őt apja fogságából, csókjaival pedig visszaváltoztatja a sorra nyuszivá, oroszlánná és sárkánnyá vált királylányt. A menyegzőn megbékél az öreg király is, így a fiatalok boldogan kelhettek egybe.
Spirituális mese az égi és földi világ találkozásáról. Egy titokzatos öregember bárányainak legeltetése, a három fiútestvér próbatétele.
A módos szász gazdát az élet nemcsak a gazdagság és jólét "terhével" ajándékozta meg, de "kárpótolta" is egy bolondforma, buta, dologkerülő feleséggel is. Minél inkább próbált Szusza "a férje kedvébe járni", annál inkább fogyott a gazda türelme. Végül is egy furfangos ötlettel szabadul meg feleségétől, aki azt sem tudta már megállapítani kicsoda is ő valójában.
Egy balatonfelvidéki láncmese, melyben a kis kakas ártatlan kapirgálása váratlan képtelenségek lavináját indítja el. A sövény kidől bánatában, szarka szép farkát kitépi, fa lenyesi ágait, őz elűzi fiait, kútban a víz vérré válik, szolgálólány szétveri fején a dézsát, falra kenik a kovászt, az apa leberetválja szép szakállát, a legény is levágná a négy ökör minden lábát, ha a katona véget nem vetne ennek az önpusztító folyamatnak.
Az öreg király megelégelte, hogy lányai minden éjjel 12 pár papucsot szaggatnak el, és nagy fizetséget ígért annak, aki rájön, hogy hol szaggatják szét lányai a papucsokat. A rejtélyt a juhászlegény oldja meg. Kilesi a lányokat, és még a pokolba is követi őket, ahol látja, hogy az ördöggel hajnalig borotvákon táncolva-mulatva kopnak el a lányok papucsai. Bizonyítékokat gyűjt, s ezeket felmutatván az öreg királynak megoldja a rejtélyt. Elnyerve ezzel a legkisebb királykisasszony kezét.
A két testvért elűzi otthonából a mostoha. Az erdőben bolyongva a kishúg állatnyomból iszik, őzzé változik. A vadászó király hazaviszi őket. Cerceruskából királyné lesz. A gonosz szakácsné ármánykodásával a saját lányát ülteti trónra. Végül a testvéri szeretet mindent jóra fordít.
A szegény fiúcska azt álmodja, hogy övé lesz egyszer a király lánya. De álmát senkinek nem árulja el, még a királynak sem, míg az valóra nem válik.
A szegényasszony fia az ördögöktől elcsent bűbájos lakat segítségével teljesíti a király kívánságait, és megszerzi a királykisasszony kezét.
A két királyfi elindul világot látni. Útjuk kettéválik egy nagy fánál. Az idősebb sorsa rosszra fordul, testvére a segítségére siet, és túljár a boszorkány eszén.
A szegény halász hálójával hal helyett egy kerek követ fog ki. Hazaviszi gyermekeinek, játék közben az gyémánttá fényesedik. Elviszik a királynak ajándékba. A jutalom sem marad el, és a gazdag szomszédot is megleckéztetik.
A szegény szűcs akkora vitézségre tesz szert ( hét legyet ütött egy csapásra ), hogy elindul szerencsét próbálni, és még az ördögök eszén is túljár.
Hogyan lehet megnevettetni a fekete város szomorú királylányát. Legelőször is kell hozzá egy szegény pásztorfiú és egy aranyszőrű bárány. Majd egy lány, egy sütőlapát, egy pap, egy pálca és egy öregasszony, akik furulyaszóra egymáshoz érve táncolnak. A film végén vidám lesz a királylány, a pásztorfiú, de még a fekete város is.
Volt egy királynak három lánya, de a két idősebb annyira gonosz lelkű, hogy irigységből, - mivel nem lehet övék a veres szoknya - még a testvérgyilkosságtól sem riadnak vissza. Hiába rejtik el testvérüket egy hegedűbe, azonban a szegény favágó rátalál. Vándorlása során éppen annak a királynak a városába ér, akinek lányával ez a szörnyűség történt. A gonosz királylányok istentelenségére éppen az a csodálatos hegedű szomorú éneke derít fényt, amelyikbe legkisebb testvérüket rejtették.
A szegény ember lova elhatározza, hogy szerez magának egy társat, hogy ketten húzzák majd a szekeret. Erdei kalandja során farkasbundára tesz szert.
Mese a Zöld királyfiról, aki az állatoktól megtudja a titkot, és segítségükkel megtalálja a tölgyfát, melynek ágaiból tündérek születnek. De a gonosz boszorkány közbelép…
A mese Palkó királyfi - aki törpe maradott, mint egy törpe - szomorú, boldog története. A csodálatos gyöngyvirág segítségével jut el Törpeországba, ott boldogan él és sok gyereke lesz.
A leszegényedett molnárt úgy teszi gazdaggá a víz tündére, ha neki adja azt a "lelkes állatot", amiről éppen nem tud. Hát ez a "lelkes állat" éppen a saját gyermekük. Hiába óvják, a víz tündére mégis elrabolja, majd a feleségétől is elszakítja. Egy titokzatos öreganyó segítségével azonban a felesége rátalál, de a víz tündére újból elszakítja őket egymástól. A mese végén azonban újra egymásra találnak - és sok gyermekük születik.
Egy jó gazdaember végső elkeseredésében, hogy soha gyermekük nem születik, elmegy az erdőbe és fából farag egy fiút. Reggelre, mikor a Nap is felébred, a fa gyermek megelevenedik - életre kel. Ő egy Nap hérosz, és fordulatokban is gazdag életútjáról szól ez a film. Két aranyökör segítségével még az örök sötétség fogságából is megszabadul, és még a mai napik "folytatja" a királyságot, osztja ránk "éltető forgácsait".
… Hidegországban meg olyan hideg volt, hogy amikor az ember kimondta a szót, az rögtön odafagyott a szájához, és csak aki olvasni tudott, az értette a másikat… Hát ilyen és ehhez hasonló nagyotmondások sora ez a „hazudós” népmese.
A fiú, aki eddig malacokat őrzött, elindul szerencsét próbálni. Miután legyőzi a lustaságát és a mohóságát, elérkezik a királyi palotához. Az útközben talált állatok segítségével elnyeri a királykisasszony kezét.
A király nincs megelégedve az eladó sorban lévő lányának kezéért kihirdetett verseny eredményével, mivel egy jöttment fiú nyerte azt el. A király elhatározza, hogy olyan próba elé állítja, aminek segítségével megszabadulhat tőle: megteszi nyúlpásztornak. Egy öregasszony segítségével, aki a “csillagokból” érkezik és egy “csodasípot” ad neki, a fiú ezt a próbát is kiállja. Igazából a furfangossága révén a fiú túljár a király és a lánya eszén. Végül elnyeri nemcsak a királylányt, hanem a...
Szegény ember szolgálni küldi három fiát, szép ruháért, borért, feleségért. A legkisebb fiú, Marci sorsa a legnehezebb, hiszen egy varangyos békánál teljesíti feladatát, de aztán az ő jutalma lesz a legszebb, övé lesz a békává varázsolt királylány, ő meg elmegy királynak.
Volt egy király, aki nagyon szomorú volt, mert sánta leányát senki nem tudta meggyógyítani. Köcsög Jankó is felkerekedik szerencsét próbálni. Segít egy öregasszonynak, aki hálából elárulja, hogyan tudja meggyógyítani a sánta királylányt egy aranycsengő segítségével. Ahhoz, hogy a csodatévő csengőt megszerezze, sok nehézséget kell legyőzzön, de Jankó varázslatos képességeivel és furfangjával az óriáskirályt is becsapja, a nagyszakállú Bakaraszt is ártalmatlanítja, és végül meggyógyítja a sánta.
Egyszer egy szegény özvegyasszony megbetegszik, és meghal – de semmit nem tud a lányára hagyni. A lány elmegy hazulról kéregetni, de hiába, senki nem ad neki semmit, inkább dolgozni küldik. Igen ám, de a lány nagyon rest volt – inkább megpróbál a ravaszságával boldogulni. A királyt is becsapja, aki éppen a kastélyát árulja annak, aki cseppet sem alkuszik. Így jut be a kastélyba, aminek ahány nap, annyi ablaka van, ahány hét, annyi ajtaja van, s ahány hónap, annyi szobája van.
A király elkergette otthonról gyermekeit, mert nem találtak maguknak menyasszonyt illetve vőlegényt a saját országukban. Addig vándorolnak, míg egy csodálatos erejű fához érnek. A fa leveleivel, meg az életvízzel, amit a fa melletti patakból merítenek, meggyógyítják a szomszéd országbéli beteg királyfit, akiben a királylány megtalálja élete párját. A királyfi tovább vándorol, és egy titokzatos kovácsmester segítségével – egy aranybornyúban elrejtőzve – meglesi az eladósorban lévő...
A Tisza partján élt egy halász kettecskén a feleségével, de szomorúak voltak, mert nem volt gyermekük. Egyszer az öreg, amint éjszaka halászott a Tiszán, a víz egy kis koporsót hozott, benne egy csecsemővel. Nagyon megörvendett, hazavitte és boldogan felnevelték. Együtt nő fel Jancsival a csikó is, amit a tanító tanácsára visznek haza. Ez a csikó nem egy akármilyen csikó volt, hanem táltos, akinek a segítségével Jancsinak sikerül megmenteni a húgocskáját, aki a szomszéd ország sötét...
Három szegény legény elindul feleséget keresni. Útjuk során egy furcsa öregember ad nekik szállást. A bonyodalmak sora akkor kezdődik, amikor nem teljesítik a kőszívű öregnek tett ígéretüket, s az kővé változtatja őket. Közben születik egy okos, jószívű fiútestvérük, aki jóra fordítja az eseményeket.
A király ajándékot vesz lányainak, de a legkisebb kérését nem tudja teljesíteni, mert szóló szőlőt, mosolygó almát s csengő barackot nem talál sehol. Hazafele bajba kerül, egy nagy fehér disznó segít rajta, cserébe neki ígéri legkisebb lányát. Na, el is jön a disznó a királylányért, el is viszi taligáján a disznóólba. De aztán láss csudát…
Az öreg Vörös király nagyon szomorú, mert nem tud segíteni Zöldkirály barátján, aki a selyemréten lakik, és a gonosz boszorkány ezrével küldi rá a katonaságát, hogy elpusztítsa. De van egy daliás szép fia, aki egy táltos ló és egy varázskard segítségével elindul, hogy legyőzze a boszorkányt – és megmentse a selyemrétet. Megtalálja a Zöld király sátrát, a csodás kard segítségével legyőzik az „ördögkatonákat” és megszabadulnak a boszorkánytól, meg a katonákat ezrével előállító félelmetes...
A király nagyon gondterhelt és szomorú, mert a sárkányok pusztítják a birkáit, a juhászait, azaz a népét. Elindul egy megmentő hőst keresni. A szegény ember három fia, nem bírva már a nincstelenséget, elhatározzák, hogy elpanaszolják a bajukat a királynak. Így fonódik sorsuk szála, de a próbatételnek csak a legkisebb fiú felel meg, aki képes áldozatot hozni és betartja ígéretét, ezért a király az ő gyerekében találja meg a megmentőt, a hőst, aki méltó lesz a feladatra.
Mit gondolt mit nem Mészáros Gyuri: nem egyebet a nagy semminél, mégis elindult világot látni, ördögökkel viaskodni, boszorkányt megkerimbábóztatni, szép leány feleségül venni, fütyörészve boldogan élni.
A fazék és a bot megunják egyhangú, szürke életüket és elindulnak a nagyvilágba. Némi kaland után egy véletlen folytán hirtelen gazdagok lesznek – egy fazék aranypénz kerül a birtokukba és gyönyörű álmokat kezdenek szőni jövő életükre nézve. Igen ám, de a bot kapzsisága véget vet a barátságnak. Az orvul megszerzett pénz, gonosztett gyümölcse, csak rosszat hozhat a botra, aki elnyeri végül megérdemelt büntetését.
Egy szegény ember erdőn, mezőn gyűjtögeti családja számára a mindennapi betevő falatot, s talál egy szép varjút, melynek szárnyai alatt egy titokzatos írás volt, de írástudatlan lévén nem tudta megfejteni a szavak jelentését. Értette ám a szöveget egy arra vetődő vándor, aki rengeteg pénzt ajánlott a szegény embernek, ha megsüti neki a madarat és megeheti a szívét meg a máját. A szegény ember éhes gyerekei a serpenyőből éppen e két darabot lopták ki, így a madár szárnyai alatti titokzatos...
Élt egyszer egy szegény asszony és egy szegény ember sok-sok gyermekkel, nagy szegénységben. A bugyuta ember találkozása egy kutyacskával meghozta szerencséjüket.
Mese egy legényről, akit Rest Jankónak hívtak, s aki nem csak rest volt, de álmodozó s jó is. Lustaságát legyőzve a kicsi halakat visszavitte a folyóba s jutalmul varázsigét kapott. Kívánságai teljesültek, még fiacskájának anyja, a királylány is övé lett.
A burkus király megirigyelte Mátyás király aranyszőrű bárányát és elhatározta, hogy mindenáron megszerzi. Fogadást kötnek, hogy a bárányt őrző juhász, aki igazmondásáról híres – hazudik-e vagy sem. A burkus király lánya ravaszságával, no meg egy kis áldozattal megszerzi az aranyszőrű bárány bőrét. A juhász búsul, szenved, a hazugság útvesztőjében egyre mélyebbre süllyed – mígnem mégiscsak az egyenes utat választja – elmondja az igazat, mi is történt az aranyszőrű báránnyal.
