A király kenyere

Az egyszeri király megunta, hogy minduntalan paprikás csirkét és egyéb zsannamannát kell ennie. Szigorú parancsba adja, olyan ebédet tálaljanak neki, amit még nem evett. Szakácsa mindent megtesz, de hiába. Félelmében inkább megszökik. Ezt hallván a király kísérőivel a nyomába ered. Mire utolérik, a király úgy megéhezik, hogy a szakácsnál talált kenyeret, mely egyébként a szegények eldele, nyomban megeszi. Ez azonban olyan nagyon ízlik neki, hogy ettől kezdve nem hiányozhat asztaláról a kenyér.

The king in the tale got bored eating paprika chicken and other senna-manna time after time. He orders severely that only that kind of food can be served up what he has never eaten. His cook does his best but in vain. He escapes out of fear. When the king hears it he goes with his followers on the cook's trail. By the time they catch the cook up the king becomes so hungry that he immediately eats up the poor's food, the bread he found at the cook. It tastes so good that the bread must be always on the king's table since that time.