Eszter és András a világ egyik legveszélyesebbnek tartott zónájából, a Gázai övezetből jelentkezik. Beszélgetnek a hírhedt Al Qassam-terroristákkal, megkeresik az egyetlen izraelit az övezetben, aki másfél millió palesztin között él, és mindenki tudja róla, hogy zsidó. Miért költözik egy huszonéves palesztin lány New Yorkból Gázába? Hogyan lesz valakiből terrorista?
Exkluzív interjú az ENSZ-főtitkárral.
Eszter és András Ciszjordániában az izraeli hadsereg gázgránátjai elől menekülnek egy felvonuláson, ahol zsidók és palesztinok együtt tüntetnek az Izraelt és Ciszjordániát elválasztó fal ellen. Találkoznak egy náci tiszt fiával, aki felvette a zsidó vallást, ma Jeruzsálemben rabbi. Magyar riporterek közül elsőként beszélgetnek a Gáza mellett elrabolt izraeli katona, Gilad Shalit édesapjával. A Vatikánban interjút készítenek Ljudmila Ulickaja írónővel, aki könyvet írt a gestapo zsidó tolmácsáról: a háború után Daniel Stein katolikus papként tért vissza Izraelbe, hogy híd legyen a zsidók és a keresztények között. Emberi sorsok, igaz történetek, a híradásokon túl!
Szegénység, AIDS, törzsi háborúk - jut eszünkbe Etiópiáról. Eszter és András most odautazik, hogy a Spektrumon megmutassa mindazt, ami a hírekből kimarad. Pszichedelikus fesztiválon, ahol vallási révületben agyontiporják egymást az emberek, András kötélen mászik fel a legősibb etióp kolostorba. Eszter éppen egy eritreai menekülttáborban forgat, amikor megszületik a tábor legújabb lakója, akinek édesapját nem sikerült átmenekíteni Etiópiába, így talán soha sem találkozhat a kislányával. A két fiatal filmes sivatagi törzsnél éjszakázik, itt végignézik, ahogyan egy poros fakunyhóban egy gilette pengével körülmetélnek egy kislányt - és megpróbálják megérteni, miért csinálják ezt a nők 90 százalékával a mai napig. Végül találkoznak a futólegendával, Haile Gebreselassieval, aki elmagyarázza, hogy az egyik legszegényebb ország egyik leggazdagabb embereként miért nem adakozik.
Majdnem egy éve gyilkolták meg Eduardo Rózsa Florest és társait Bolíviában, de még mindig nem derült ki, hogy miért. Magyar újságíróval azóta nem áll szóba a bolíviai elnök, Evo Morales. A Spektrum Tv két digitális riportere, Cseke Eszter és S. Takács András ezúttal Bolíviába utazott, hogy megpróbálják megérteni, mi történt azon a végzetes napon. Miért ajánlott fegyvert sms-ben Rózsa Floresnek az a rendőrparancsnok, aki nem sokkal később kivégeztette? Miért fényképezkedtek fegyverekkel a huszonéves fiatalok? Miért nem volt veszélyérzetük? Miért hagytak a támadók túlélőket? A Spektrum TV riporterei ezekre a kérdésekre keresik a választ.
Gáza, Izrael, az Északi-sarkkör, Etiópia és Bolívia után a Spektrum TV két digitális riportere májusban Srí Lankára utazik. A korábban Ceylonnak nevezett szigetország ma már nem a cunami, hanem az évtizedeken át húzódó polgárháború nyomait próbálja meg eltüntetni. Srí Lankáról legutóbb tavaly, a tamil tigrisek nevű terrorszervet lefejezésekor lehetett hallani a hírekben: Srí Lankán végre véget ért a polgárháború, és a világon egyedüliként legyőzte a terrorizmust. Vajon tényleg így történt? Cseke Eszter és S. Takács András, a Spektrum fiatal filmesei felfedezik maguknak és a nézőknek a turistahívogató szigetet, de ismét mélyebbre ásnak. Leereszkednek egy életveszélyes drágakőbányába, ahonnan a világ legértékesebb zafírjait bányásszák fillérekért, találkoznak egy pappal, aki elrabolt gyerekkatonákat rehabilitál, interjút készítenek a tamil tigrisek második emberével, aki mára politikusnak állt, és megtalálják eddigi útjaik legfurcsább menekülttáborát, ahol az emberek nem mernek szóba állni velük. De miért félnek az egyetlen országban, amely hivatalosan felszámolta a terrorizmust? Srí Lanka, azaz a fenséges sziget két arca májusban az On The Spot-ban.
Cseke Eszter és S. Takács András következő helyszíne a Spektrumon Afganisztán, ahol az angolok és az oroszok megszállása, a mudzsahedin törzsi háborúk és a hírhedt tálib rezsim után most az amerikai hadsereg harcol. Nehéz dolga van, mert ezt az országot Dzsingisz kántól Nagy Sándoron át George Bushig senkinek sem sikerült bevennie. Pedig Afganisztán a világ egyik legszegényebb országa. Lakói szinte középkori körülmények között élnek. Állandó háborúban. Tudósítás egy furcsa háborúból a pakisztáni határ közelében és a világ egyik legveszélyesebb városából, Kabulból, ahol mára mindennapossá váltak az öngyilkos merényletek, de már csak akkor kerülnek a hírekbe, ha nyugati ember is meghal. "Az én népem vére nem víz, ugyanannyit ér, mint a nyugati vér" - mondja a filmben Malalai Joya afgán képviselőnő, aki nyíltan küzd a mindent ellepõ korrupció ellen, és eddig öt robbantásos merényletet úszott meg. Aztán megszólal a volt tálib külügyminiszter is, aki most a kormánynak dolgozik - Afganisztánban bármi megtörténhet. Még a világ egyetlen szuperhatalmának hadseregével is. Eszter és András beköltözött az amerikai hadsereg harcoló alakulatainak bázisaira, és bevetésekre járt a pakisztáni határra. Zöldfülűként a frontvonalon, júniusban a Spektrum Tv saját gyártású műsorában.
Himalája expedíció, a sherpák világa belülről.
Titkos forgatás, kémfilmbe illő jelenetek és az exkluzív interjú, amit a BBC World is megvett. Eszter és András, a Spektrum TV digitális riporterei a világ egyik legkeményebb katonai diktatúrájába utaznak, ahol novemberben 20 év után először tartanak választásokat.
Az észak-nyugat-afrikai ország legutóbb az al-Kaida miatt került a hírekbe: a terrorszervezet afrikai szárnya sorra rabolt el európaiakat, hogy váltságdíjat követeljen. Az utolsó pillanatig kérdés volt, hogy a Spektrum Tv digitális riporterei, Cseke Eszter és S. Takács András elutazhat-e Mauritániába, hogy megmutassa az Európából nézve brutális nõhízlalást és a még ma is létezõ rabszolgaságot. Miért ne lenne esélye megházasodni egy nyugati topmodellnek Mauritániában? Miért kell 3 hónapon át napi 20 liter tevetejet inniuk a fiatal lányoknak? Hogyan törhetnek ki a generációk óta állati sorban tartott rabszolgák, és van-e egyáltalán esélyük erre? Az On the Spot decemberi adása egy távoli kultúra megérthetetlennek hitt szokásairól!
A Gangesz partján fekvő Varanasiba évente tízezrek zarándokolnak el - meghalni. Naponta több száz halottat égetnek el nyilvánosan, és állítják: itt senki sem fél a haláltól... A Spektrum Tv digitális riporterei, Cseke Eszter és S. Takács András legújabb, indiai filmjükben a halál nyomába erednek. Éhségsztrájkoló "szentek", 9 éves koruk óta egyedül élő özvegyek és olyan indiaiak, akik már semmi mást nem akarnak az élettől, mint a halált. Halál Varanasiban - a februári On The Spot-ban.
A Spektrum Tv digitális riporterei, Cseke Eszter és S. Takács András ezúttal egy modernkori diktatúra szívéből jelentkeznek. Irán tartja fogva a legtöbb újságírót a világon, ezért teljes inkognitóban forgatták legújabb dokumentumfilmjüket. Többek között egy illegális fotóstúdióban, ahol a lányok úgy tesznek, mintha szabadok lennének: négy fal között ledöntenek minden társadalmi falat, és erotikus fotósorozatot készítenek egymásról, amit senkinek sem mutathatnak meg. A teheráni aktfotózást megrázó vallomások követik eltűnt barátokról és véres utcákról... A fiatal magyar filmesek Párizstól Teheránig az iráni filmen keresztül mesélik el az elnyomás és az ellenállás történetét, végül elkészítik az utolsó tv-interjút Jafar Panahi filmrendezővel, akit azóta 6 év börtönre ítéltek, 20 évig nem forgathat filmet, és nem nyilatkozhat külföldi újságírónak - egy film miatt, amit be sem fejezett.
A Spektrum Tv két digitális riportere, Cseke Eszter és S. Takács András a forrongó arab világba utazik, hogy kiderítse: merre billen majd a közel-keleti mérleg nyelve, és mit akarnak kezdeni az egyiptomiak a frissen szerzett szabadsággal. Piramisok, ahonnan eltűntek a turisták a felkelés miatt, több mint 10 millió keresztény, akik attól félnek, hogy az egykori terrorszervezet, a Muzulmán Testvériség kerül majd hatalomra és emberek, akiken nem segített a forradalom: továbbra is kriptákban laknak Kairó szélén. A dokumentumfilm-sorozat legújabb részében Eszter és András a holtak városától a Tahrir térig kalauzolja a Spektrum nézőit, ahol együtt tüntettek a szabadságért az önszántukból csadort viselő muzulmán nők és a rasztás hajú művészek, akik egy modernebb országot álmodtak maguknak. De vajon milyen ország lesz Egyiptomból egy felforduló arab világ közepén, több mint 30 év korrupció után?
A Spektrum Tv digitális riporterei, Cseke Eszter és S. Takács András két nappal a Japánt valaha sújtó legnagyobb földrengés után már a helyszínen voltak, hogy bemutassák, mi történik egy ilyen mértékű természeti katasztrófa után a világ egyik legmodernebb országában. A forgatás első négy napja alatt három robbanás történt a fukusimai atomerőműnél, ezért sok más újságíróval együtt hazarepültek. Egy hónappal később újra Japánban forgattak, hogy a Spektrum nézői azt is lássák, ami a hírekből kimaradt: mi történt a több mint tízezer halálos áldozatot követelő cunami óta azokkal, akik mindenüket elveszítették? Menekülttáborban töltött éjszakák, élet Fukusimában az atomkatasztrófa után és emberek, akik az atomerőműben dolgoztak.
Cseke Eszter és S. Takács András legújabb filmjüket a dél-amerikai Francia Guyanán forgatták a francia idegenlégió kiképzőbázisain. Bár a filmes páros már bejárta a világot Afganisztántól az Északi-sarkkörig, ilyen szélsőséges körülmények között még nem dolgoztak. Két héten át forgattak a katonákkal 90 százalékos páratartalomban, néhány napra beköltöztek egy osztaggal az esőerdőbe, ahol illegális aranyásókat kerestek. Fák közé feszített zárt függőágyban aludtak, katonai konzerveket ettek, csak az esőben mosakodtak. Azért vállalkoztak erre, hogy a lehető legközelebb kerüljenek a légiósokhoz és megértsék: mi késztet valakit arra, hogy ott hagyja az addigi életét, új identitást kapjon, végigcsinálja az egyik legnehezebb katonai kiképzést és egy idegen országért harcoljon a világ végén?
Az On The Spot digitális riporterei ezúttal nem egy konfliktuszónából jelentkeznek, éppen ellenkezőleg. Cseke Eszter és S. Takács András Gáza, Kabul és Teherán után most New Yorkba utazik, ahol még/már békésen él együtt kínai, muzulmán, zsidó, mexikói, fekete és fehér. Miközben Norvégiától Franciaországon át Angliáig az egész nyugati világon egyre nagyobb feszültségeket okoz a bevándorlás és a különböző etnikumok együttélése, egy-egy metropolisz még mindig a multikulti mintapéldája. A filmesek bejárják New York azon negyedeit, ahol az ember úgy érzi, mintha Kínában, Pakisztánban vagy Izraelben járna, és egy-egy bevándorló karakterén keresztül megpróbálják kideríteni, hogy mitől működik a multikulti New Yorkban, és vajon tényleg olyan jól működik-e?
Cseke Eszter és S. Takács András az elmúlt években a civilizációnk konfliktusairól forgatott a nézőknek, az afganisztáni háborútól az egyiptomi forradalmon át a burmai ellenállásig. Közben egyre jobban érdekelte őket, hogy vajon vannak-e olyan pontjai a világnak, ahová még nem ért el a civilizációnk, hogy van-e élet a mi világunkon kívül. Ezért aztán ketten, két kiskamerával újra nekivágtak a nagyvilágnak, hogy távoli kontinenseken ősi kultúrákat keressenek, ahol még mindig úgy élnek, ahogy talán a mi őseink is élhettek réges-régen. Hogy minél közelebbről megismerhessék a törzseket, beköltöztek hozzájuk, velük ettek, ittak, arattak, vadásztak, táncoltak, aludtak, az eredmény pedig egy lenyűgöző időutazás.
A második rész az etiópiai Omo völgyében élő surikról szól, akiket a világ egyik legharcosabb törzseként tartanak számon és az évente megrendezett, sokszor halálos áldozatokkal járó botharcukról híresek. Manapság Kalasnyikovokat vásárolnak Szudánból, hogy megvédjék magukat és a számukra mindennél fontosabb állataikat a többi törzstől. A védekezés hozzátartozik az életükhöz: azért csúfították el a nőket ajaktányérokkal, hogy ne vigyék el őket rabszolgának. Ma ezt szépnek tartják. Közben az AIDS rohamosan szedi áldozatait, és egy keresztény misszionárius házaspár próbálja megakadályozni a vírus terjedését. Egy hagyományait megőrző törzs küzdelme a modern világ kihívásaival.
Bijagos-szigetek Nincs törzsi romantika Gyarmatosítóknak érezzük magunkat, pedig semmi közünk a bizsagók és a portugálok hosszú hadakozásához. Mégis, a bőrünk színe és az a tény, hogy egy fejlettebb civilizációból érkezünk, szélsőséges érzelmeket vált ki a helyiekből. Imádnak, csodálnak, várják, hogy csodát tegyünk, vagy gyanakodva méregetnek, tartanak tőlünk. Ezért egy pillanatra sem lazíthatunk, állandó készenlétben kell lennünk.
Kétezer méter magasan lehetünk. Körben hegyek, felhőkbe burkolózva. Köd. Demerung. Ez a napnyugta néhány drámai perce, amikor se nappal, se éjjel, épp az átmenet, szürkület, amikor a legkevésbé látunk. A dani törzs egyik református lelkészénél éjszakázunk majd a földön, a tolmácsunk előre retteg, mert allergiás a patkányokra, és már felfedezett kettőt, amint közelharcot vívtak valami elemózsiáért. A kis viskó előtti réten támolygunk, részegítő beszívni ezt a levegőt a koszos, poros indonéz kisvárosok kipufogógázai után. Hegyi levegőmámor.
"Jákob" határozottan állítja, hogy már nem kannibál. Őszintén szeretnénk hinni ennek a "meztelen" férfinak az új-guineai esőerdő közepén, egy nap járásra, két nap hajózásra és hét repülőjáratra az otthonunktól. Muszáj idézőjelbe tenni, hogy a korowai férfiak meztelenek, ha nem tennénk, biztosan megsértődnének, és ha kannibálok, ha nem, nem járnánk jól. Ugyan konkrétan egy szál falevél takarja el a herezacskójukba visszatolt péniszüket, ez náluk már bőven nem meztelen. A nők fűszoknyája is épp elég ahhoz, hogy senki se szégyellje magát a másik előtt. Volt már olyan tébolyodott fehér látogató, aki meztelenre vetkőzött, remélve, hogy attól inkább befogadják majd a törzs tagjai…
Ausztráliától alig 500 km-re, Timor szigetén forgattunk, ahol a hétszázezres Dawan a legnépesebb "törzs". Ma már városokban, modern körülmények között élnek, de alig száz éve még fejvadászok voltak. Egy None nevű faluban viszont mintha megállt volna az idő, pedig csak pár perc séta a főúttól. A drákói szigorral uralkodó törzsfőnök vezetésével konkrétan becsukták a kapukat a fejlődés előtt, és mindent egy lapra tettek fel: az emberek jövőjét a közösség szentségében és az ősi kultúra megőrzésében látják.
Az Idi Amin-rezsim idején több százezer embert öltek meg Ugandában. Egyikük Idi Amin közeli barátja és minisztere, Oboth Ofumbi volt. Nem sokkal később éppen ez a brutális politikai gyilkosság vezetett az afrikai diktátor bukásához is. Idi Amin és a meggyilkolt miniszter gyerekei más-más okokból külföldön nőttek fel. Más törzsekből származnak, más istenben hisznek és a történelmet is egészen másképpen látják. Több mint 30 évvel a gyilkosság után Ugandában találkozik egymással Idi Amin fia és a meggyilkolt miniszter fia, hogy kezdetét vegye életük legváratlanabb utazása...
Az On The Spot: Diktátorok gyermekei második epizódja Bettina Göringről szól. A náci birodalom második embere volt Hermann Göring, ő írta alá és rendelte el a zsidó kérdés "végső megoldását", azaz a zsidó nép kiirtását. Az Arany Nimfa-díjas dokumentumfilmesek, Cseke Eszter és S. Takács András Berlinben forgattak Bettina Göringgel, meglepő és megdöbbentő részletekkel gazdagítva a XX. század egyik legrémisztőbb alakjának portréját. Az epizódból kiderül, hogy Göring keresztapja és példaképe zsidó származású volt, testvére pedig zsidókat mentett, miközben Hermann milliók megsemmisítését rendelte el. Hogyan lehet családon belül megbirkózni a náci örökséggel? Mi vezette Bettina Göringet oda, hogy sterilizáltassa magát?
Az On The Spot: Diktátorok Gyermekei harmadik filmje Fidel Castro lányának életébe enged bepillantást. Alina olyannyira meggyűlölte az apja rendszerét, hogy álruhába öltözött, és megszökött Kubából. Azóta sem bocsátott meg Fidelnek. Cseke Eszter és S. Takács András az Egyesült Államokban forgatott vele, majd a két dokumentumflmes elutazott Kubába is.
Az On The Spot: Diktátorok gyermekei egy latin-amerikai diktátor lányával folytatódik. Augusto Pinochet idején ezreket gyilkoltak meg Chilében. A fél ország szerint azonban Chile máig a diktátornak köszönheti, hogy Dél-Amerika legfejlettebb állama lett. Az Arany Nimfa-díjas Cseke Eszter és S. Takács András legújabb filmje Lucía Pinochetről szól. A diktátor lánya mellett megszólalnak áldozatok is, ugyanakkor az utcán többen is megállítják a főszereplőt az édesapja hívei közül.
Az On The Spot: Diktátorok gyermekei e heti filmje Kambodzsában játszódik, ahol Pol Pot idején kiirtották a lakosság közel egynegyedét. A vörös khmerek diktatúrájában a halálos ítélethez elég volt, ha valaki szemüveget hordott. Cseke Eszter és S. Takács András a rendszer vezetőinek leszármazottaival találkozik, akik nem hajlandóak tudomást venni a több millió áldozatról, szerintük a KGB és a vietnámiak tehetnek mindenről.
Az Arany Nimfa- és Pulitzer-emlékdíjas On The Spot legújabb sorozatában, a Diktátorok gyermekeiben Evgenia Zsivkova az egyetlen szereplő, aki túl tudott lépni a nevelőapja árnyékán: sikeres divattervező lett. Az haute couture bolgár nagyasszonyát ma már sokkal inkább a legújabb divatirányzatról kérdezik, mint Bulgária kommunista vezetőjéről, Todor Zsivkovról. Pedig van mesélnivalója bőven... Nagyanyja és anyja korai halála után a legfiatalabb first lady-vé lépett elő nagyapja oldalán, aki örökbefogadta. 18 évesen a világ vezető politikusaival találkozott, pedig saját bevallása szerint sokkal szívesebben bulizott volna egy diszkóban a barátaival.
Edith Egert Kassáról deportáltak Auschwitzba, ahol szüleit a haláltábor hírhedt orvosa, Dr. Mengele a gázkamrába küldte, őt pedig még aznap este arra kényszerítette, hogy táncoljon a Kék Duna keringőre. Edith becsukta a szemeit és a budapesti Opera színpadára képzelte magát. Öt hónappal később a holtak közül húzták ki… Évtizedekig nem beszélt arról, hogy mit élt át, de miután szembenézett legmélyebb félelmeivel és traumáival, sikerült teljes életet élnie. Pszichológus lett, 90 évesen is praktizál, szakterülete a trauma-feldolgozás.
A vietnámi háború idején több tízezer amerázsiai gyerek született amerikai apától és vietnámi anyától. Sokukat még a háború vége előtt árvaházba adták, hiszen ők voltak az ellenség gyermekei. Cseke Eszter és S. Takács András elgondolkodtató dokumentumfilmje árvaságról, örökbefogadásról és a gyökereink megtalálásáról.
A modernkori történelem leghosszabb ideig tartó ostroma tízezer halálos áldozatot követelt és sok tízezren sebesültek meg. A Prima Primissima- és Pulitzer-emlékdíjas műsor ezúttal olyan embereket mutat be Bosznia-Hercegovinában, akik a szarajevói ostrom alatt voltak gyerekek. Mi maradt a háború okozta traumákból 20 évvel később?
Shin egy észak-koreai fogolytáborban született, ahol arra nevelték, hogy még saját családjáról is jelentsen. Testvérét és édesanyát, akik szökést terveztek, a szeme láttára végezték ki. Shin csodával határos módon megszökött Észak-Koreából, hogy új életet kezdjen. De van-e esély az új életre ezek után?
Visky András erdélyi drámaíró 2 éves volt, amikor református lelkész édesapját börtönbe zárták, édesanyját pedig hét gyermekével együtt kitelepítették. A hét gyerek apa nélkül nőtt fel a román pusztában, édesanyjukat kis híján elveszítették. Hogyan őrizték meg a hitüket? Áldozatnak tekintik-e magukat? És vajon lehet-e egy ilyen kezdet után teljes életet élni?”
A vörös khmerek Kambodzsa lakosságának csaknem egynegyedét kiirtották. A khmer rouge leghírhedtebb börtönét csak néhányan élték túl. Cseke Eszter és S. Takács András filmjének főszerelője 6 éves volt, amikor édesanyjával és testvérével együtt idehurcolták. Anyját a börtönben látta utoljára. Testvérével egy ruhakupac alatt rejtőztek el két másik gyerekkel, de nem mind a négyen élték túl. Drámai sorsok, megrázó történetek és őszinte szembenézés a múlttal.
Raif Badawi bloggert tíz év börtönre és ezer botütésre ítélték Szaúd-Arábiában, mert modern nézeteket kezdett terjeszteni az interneten, és az iszlám vallási törvénykezés ellen is felszólalt. Évek óta tartó nemzetközi kampány révén Raif Badawi az egyik legismertebb politikai fogoly a világon. Felesége, Ensaf, és három gyermekük 10 ezer kilométerrel arrébb, Kanadában kaptak menedékjogot, itt élnek hatodik éve férj és apa nélkül, akit az egyik legszigorúbban őrzött szaúdi börtönben tartanak fogva…”
A világhírű magyar orvos, Máté Gábor 1944-ben született Budapesten, zsidó család gyermekeként. Születése pillanatában apja munkaszolgálatos volt, több családtagját koncentrációs táborokba hurcolták, ahonnan soha nem tértek haza. Gábor édesanyja naplót vezetett a születése utáni időkről, amely évtizedekkel később óriási hatással volt a fiára… A család a háború után Kanadába emigrált 1956-ban, ahol Máté doktor azt kutatta, hogy a kisgyerekkori traumák hogyan hatnak a pszichénkre, sőt hosszútávú egészségi állapotunkra. Meggyőződése, hogy élete első éve alapjaiban határozta meg a személyiségét, ezt saját kutatásai is alátámasztották az elmúlt évtizedekben. A traumákról és a függőségekről szóló könyveit több mint húsz nyelvre fordították le. Az Arany Nimfa, Prima Primissima- és Pulitzer-emlékdíjas Cseke Eszter és S. Takács András Kanadában és az Egyesült Államokban forgatott a világhírű magyar orvossal, aki a forgatás közben fájó részletekkel szembesült a múltjából…”
Tízmillió menekült, egymillió halott, a 20. század legnagyobb népvándorlása. Hinduk, muszlimok és szikhek milliói menekülnek új hazájukba, amikor meghúzzák a független India és az újonnan alapított Pakisztán határát. Az On The Spot indiai főszereplője még kisgyerek volt, amikor családját a vallása miatt hirtelen ellenségnek tekintették. Szülei úgy látták, hogy már nem tudnak elmenekülni a falujukra támadó törzsi harcosok elől, ezért családi öngyilkosságot követtek el: gyermekeikkel együtt levetették magukat egy hídról. A tragédiát csodával határos módon túlélő kislány mára dédnagymama, de most először meséli el nyilvánosan megrázó történetét. Egy elfeledett történelmi tragédia hiteles krónikája barbárságról, emberségről és a túlélésről.
Az On The Spot utolsó idei filmjében most először bepillantást nyerhetünk a világ körüli sorozat kulisszái mögé. Miközben újra találkozhatunk Az ellenség gyermekei legérdekesebb karaktereivel Koreától Indiáig, a kivágott werk-jelenetekből most kivételesen az is kiderül, hogyan forgatta a filmeket a Prima Primissima és Pulitzer-emlékdíjas Cseke Eszter és S. Takács András, hogyan utaztak másfél éves kisfiukkal a világ legkülönbözőbb kultúráiban, milyen nehézségekbe ütköztek munka közben, és milyen emberi kapcsolatokra leltek Erdélytől Kanadáig.
Az elmúlt néhány évtized technológiai és telekommunikációs fejlesztései elképesztő mértékben és tempóban viszik előre a világot. Kérdés azonban, hogy vajon marad-e idő, energia és gondolat, hogy felmérjük mindennek társadalmi, szociológiai és egészségügyi mellékhatásait. Erre teszünk kísérletet 8 x 1 órában 2019 őszén, és a világ legkülönbözőbb pontjain, a legkülönbözőbb szempontokból próbáljuk új megvilágításba helyezni a mindannyiunk zsebében ott lapuló okostelefont, hogy talán egy kicsit okosabban, tudatosabban használjuk a technológia legújabb, legmodernebb és leghasznosabb vívmányait.
A Himalájában élő tibeti szerzetesek ma már minden pénzüket a legújabb okostelefonokra és tabletekre költik. De hogyan egyeztethető össze az applikációk állandóan vibráló világa és a meditáció, az elme lecsendesítése? A Prima Primissima- és Pulitzer Emlékdíjas Cseke Eszter és S. Takács András kérdéseikkel egészen a dalai lámáig jutottak, aki évek óta finanszíroz egy olyan műhelyt, ahol 8-10 szerzetes napi 8 órában egy buddhista mobilalkalmazást fejleszt, hogy a tibeti szent szövegek megmaradjanak a digitális utókornak…
A világ egyik legnagyobb bádogvárosa Mumbai pénzügyi negyedébe ékelve terül el alig több mint két négyzetkilométeren, Dharavit közel egymillió ember hívja otthonának. A bádogváros GDP-jét 1 milliárd dollárra becsülik, az alacsony bűnözési arány és a közösség szervezettsége miatt hálózatkutatók tanulmányozzák a bádogváros társadalmi szerkezetét… Itt él két főszereplőnk, a keresztény Kavitha és a muzulmán Fatimah; a film a két nő családján keresztül mutatja be, hogyan élnek 10-15 négyzetméteres otthonaikban 2-3 gyerekes családok, saját wifi-kapcsolattal, saját WC nélkül.
Két szomszédos sziget az Indiai-óceán közepén. Egy helyi sziget, amelyre évszázados izoláció után rekord gyorsasággal szakadt rá a telekommunikáció összes csodája a térerőtől a wifin át a 4G-ig. A konzervatív muzulmán lakosság legnagyobb része napi 10-11 órát tölt az okostelefonjaival. Motorcsónakkal alig 5 perc innen a világ egyik legdrágább privát szigete, ahová a felső tízezer krémje jár, Madonnától a Rotschild családig, hogy távol a világ zajától – és a paparazziktól –, kikapcsolt telefonnal és wifi nélkül nyaralhassanak. Ezért az új luxusért fizetnek éjszakánként akár 40 ezer dollárt a “no news, no shoes” filozófia és a “digital detox” hívei.
Az On the Spot: Okos világ következő részében Cseke Eszter és S. Takács András egy olyan különleges zónába látogat el az Egyesült Államokban, ahol nincs térerő és nincs wifi, hogy a világ legnagyobb mozgatható teleszkópja zavartalanul fedezhesse fel a világűr titkait. Exkluzív engedéllyel forgathattak az irányítószobában és magán a teleszkópon is, idegenvezetőjük egy olyan csillagász volt, akiről a tejút egy részét elnevezték. A térerőmentes övezet nemcsak a technológiai csúcsteljesítmény miatt érdekes, hanem ironikus módon azért is, mert ideköltöznek az elektroszenzitív menekültek szerte Amerikából. Ők azok az emberek, akik fizikai tüneteket produkálnak az elektromágneses sugárzás hatására (mikrohullámú sütő, magas feszültség, mobiltelefon, wifi, stb.), ezért képtelenek városokban élni. Otthonukat hátrahagyták, családjukat és munkájukat a legtöbb esetben elveszítették, rövidebb-hosszabb ideig mindegyikük az autójában élt, míg meg nem érkeztek Green Bankbe, de a helyiek itt sem várták őket tárt karokkal. (Az elektroszenzitivitást Svédországban betegségnek tartják, a legtöbb országban azonban nem tekintik annak, noha a becslések szerint a lakosság 1-3 százalékát érintheti a tünetegyüttes.)
Vajon tényleg káros az elektromágneses sugárzás (EMF), amelyet mobiltelefonjaink és wifi-routereink bocsátanak ki? Találkozás a kanadai Microsoft volt elnökével, aki ma egy civil szervezet élén azért kampányol, hogy a kanadaiak okosan használják a technológiát, az emberek ne tartsák a mobiltelefont a fejükhöz, ne aludjanak wifi-routerrel a hálószobában, és minderre fokozottan ügyeljenek a gyerekeik esetében. Az On the Spot: Okos világ két egymást követő epizódja járja körül az EMF lehetséges mellékhatásait, bemutatva az erről szóló tudományos vita mindkét oldalát. Az első filmben egy magyar származású kanadai kutató is megszólal, aki szerint nem pusztán elővigyázatosságból sorolta be a WHO (Világ Egészségügyi Szervezet) az elektromágneses sugárzást a potenciálisan rákkeltő anyagok közé, és több más tudóssal együtt állítja, hogy az biztosan rákkeltő, így a nikotinnal kellene azonos csoportba sorolni. Vajon miért?
Cseke Eszter és S. Takács András exkluzív interjúja az internetfüggőség legismertebb amerikai szakértőjével, akinek pácienseinél az internet pszichiátriai tüneteket okozott a függőségen keresztül. Anyák, akik elfelejtenek elmenni gyerekeikért az iskolába, játékfüggők, akik pelenkát használnak, hogy még a WC-re se kelljen kimenni játék közben, és kisbabák, akiket néhány hónapos koruktól kezdve azzal foglalnak le a szüleik, hogy a bölcsőjükre képernyőt szerelnek.
Kulisszatitkok az On The Spot IX. évadának forgatásáról, kimaradt jelenetek és emlékezetes pillanatok. Hogyan forgattak a térerő- és wifimentes különleges zónában? Miként kommunikáltak a dzsungel mélyén az erdei törzzsel? És hogyan jutottak el a dalai lámáig? Cseke Eszter és S. Takács András izgalmas utazása okos világunkban, négy kontinensen át, New York-tól Erdélyig.
Eszter és András, hatéves fiuk és 8 hónapos kislányuk egy tradicionális indonéz vitorlás fedélzetéről fedezik fel a szigetvilág csodáit. Nyolc indonéz matróz és a kapitány segíti a több mint egyhetes hajóutat, hogy megismerhessék az elveszettnek hitt paradicsomot, Raja Ampat 1500 apró, többnyire lakatlan szigetét. Hol cápákkal úsznak, hol paradicsommadarakat keresnek az esőerdőben, megismerik a helyi gyöngyhalász telepek lakóit, és találkoznak egy pápuai törzsfőnökkel a maya törzs szent folyójánál.
A sorozat második részében Raja Ampat legdélebbi csücskében horgonyoz le az On the Spot stábja: itt a Misool Alapítvány munkatársai egy cápauszony feldolgozó tábor helyszínén véget vetettek a brutális gyakorlatnak és a dinamithalászatnak, hogy a kihalás széléről visszahozzák a cápákat a világ legszebb korallzátonyaira. A halászok, akik korábban teknőshúst ettek, ma vadőrként dolgoznak, mesterségesen próbálják helyreállítani a dinamittal szétrobbantott korallzátonyt, és havi 17 tonna szemetet szednek össze a világ legszebb értintetlen strandjairól, ahová az áramlatok szerte Indonéziából partra vetik a tonnányi műanyagot.
A Vissza a természethez harmadik részének főszereplői a komodói sárkányok és az őket védő elhivatott fiatal vadőrök a Komodói Nemzeti Parkban, ahová hajóval jutott el az On the Spot stábja az indonéziai Flores-tengeren. Cseke Eszter, S. Takács András és két gyermekük két hetet töltöttek a Föld utolsó néhány szigete körül, ahol még találni komodói sárkányt. Alig néhány ezer példányról tudni, ma már csak kizárólag ebben a nemzeti parkban élnek a ritka komodói varánuszok.
A Vissza a természethez negyedik epizódját Ázsia legnagyobb szigetén, Borneón forgatta Cseke Eszter és S. Takács András, az orangutánok földjén. Egy olyan varázslatos, 70 millió éves őserdőbe utaztak, ahol soha nem volt fakitermelés. Miközben felfedezték az erdőt, ami a helyiek szerint az emberi létezés minden gondjára és bajára megoldást nyújt, András több napon át kitartóan megfigyelt egy vadon élő orangutánt. Az emberszabásúval töltött idő és a végén a nagy találkozás életre szóló élmény volt. De amilyen felemelő volt ez a családi kaland, olyan drámai történetre világít rá, ugyanis Borneo szigetén az elmúlt évtizedekben az esőerdő közel fele nyom nélkül eltűnt, az erdőirtás pedig máig folytatódik, így az orangutánok élőhelye napról napra sorvad.
