Dead End Street

Při návštěvě zemědělské výstavy, je detektiv Murdoch ohromen kvalitou a detaily modelu miniaturní pouliční scény. Obsahuje několik domů, skupinku obyvatel a také muže stojícího s puškou v místnosti v druhém patře. Murdoch rychle dochází k závěru, že se dívá na záznam vraždy. Model byl vytvořen Lydií Howlandovou, idiotkou, která nemluví, ale má fotografickou paměť…

Da Murdoch dasker rundt på et lokalt marked, finder han et underligt maleri: for da han kigger nærmere efter, ligner maleriet mest af alt en gengivelse af et mord-gerningssted. Men da Murdoch forsøger at finde maleren, bliver det kompliceret. Der er nemlig tale om en autistisk kvinde, der har malet det for lang tid siden og som dårligt kan forklare noget som helst. Men selvom Murdoch kun har et billede at gå ud fra, giver han ikke op - han er overbevist om, at der går en morder løs!

Murdoch makes a surprising discovery at a dolls house fair; in one of the houses the artist has placed a hand firing a gun. This is no ordinary model - it’s a crime scene. Murdoch finds the creator of the streetscape, an autistic 19-year-old, Lydia, who communicates best through model building. No one has reported a murder yet, but using the model’s intricate clues left by Lydia, Murdoch discovers that someone indeed has been killed – but what happened and why? Someone is far from happy by his investigations and things begin to get even more sinister in the neighbourhood.

Murdoch hämmästelee pikkutarkasti tehtyä kuvaa katunäkymästä ja näkee siinä kiväärimiehen valmiina ampumaan. Oliko autistinen taiteilija tehnyt kuvan rikospaikasta?

À l’occasion d’une fête de quartier, l’inspecteur Murdoch observe la maquette d’une rue de Toronto, dont la précision le laisse coi. Dans cette maquette, à l’intérieur d’une maison, il découvre une figurine représentant un homme épaulant un fusil. Il en déduit rapidement qu’il s’agit certainement de la reproduction d’une scène de crime. En interrogeant les habitants de la rue en question, il fait la connaissance de Lydia, une jeune femme atteinte d’autisme et dotée d’une mémoire photographique. C’est elle qui a réalisé la maquette. L’inspecteur est persuadé qu’elle a été témoin d’un meurtre. Afin de trouver la victime et appréhender le coupable, Murdoch va devoir comprendre le monde dans lequel vit Lydia.

Miközben a nyári vásárt járja körbe, Murdoch egy felfedezést tesz. Úgy gondolja az egyik művész, egy tetthelyet ábrázol művein. A nyomozó elmegy a helyre, ám ez csak bonyolítja a dolgokat. Lydia Howland, egy örült tudós és autista. Nem tud verbálisan kommunikálni, de képes arra, hogy pontos mását megépítse az utcának, ahol a gondoskodó testvérével él. Murdoch körbekérdezi Lydia szomszédjait, majd összerakja a darabokból a történetet, és végül kideríti ki az áldozat és ki a tettes.

Insospettito da un plastico di una strada di Toronto, in cui appare un uomo armato, Murdoch vuole incontrare l'artefice e scopre che e' opera di una donna autistica...

Murdoch dokonuje niezwykłego odkrycia: studiując szczegółowy szkic ulic Toronto, zdaje sobie sprawę, że jego autorka - młoda, autystyczna kobieta, mogła na nim przedstawić miejsce zbrodni.

Murdoch faz uma descoberta improvável, e, quando mergulha na investigação, lida com a autista Lydia. Apesar da falha na comunicação, vítima e assassino são descobertos.

Als Murdoch auf ein überraschend detailliertes Modell eines Straßenbildes stößt, stellt er fest, dass dessen Schöpferin, eine junge Autistin, unbeabsichtigt eine Mordszene abgebildet hat.