A Duna-Ipoly Nemzeti Park Nemzeti történelmünk színterein, a Buda-Visegrád-Esztergom régióban alakult meg 1997-ben, Magyarország kilencedik nemzeti parkjaként. Különlegessége sokszínűsége: hegyvidéki, víz menti és pusztai tájak találkoznak itt. Először az Ipoly-vidéket, aztán a Börzsönyt, majd a Dunát, a Dunakanyart, illetve a Szentendrei-szigetet mutatjuk be, végül a budapestiek által legjobban ismert tájegységből a Pilisből villantunk föl néhány érdekes részletet. A légi, vízi és víz alatti felvételeken a nemzeti park soha nem látott arcát is megmutatjuk.
Fertő-tó környéke minden tavaszi és őszi vonuláskor hatalmas madárseregek pihenő- és táplálkozó helye. A legnyugatibb eurázsiai szikes tó, a környező mocsár- és lápvilággal együtt, amit az itteniek hanynak neveznek 1991 óta a Fertő-Hanság Nemzeti Park védettségébe tartozik. A táj a madármegfigyelők és madárvédők paradicsoma volt már akkor is, amikor a nyugati határ közelsége miatt még nagyon kockázatos volt a megközelítése _ mondja Kállay György madarász. Itt a víz az úr, a vizet kedvelő növények és a vízhez kötött állatok világa ez, olyan "vörös könyves" európai ritkaságokkal, mint az alig 100 példányt számláló rákosi vipera. Ezen az ősi tájon sok kiemelkedően fontos nemzeti, kulturális emlék is megmaradt.
Magyarország legészakibb, a szlovákiai részekkel együtt a Világörökség részét képező nemzeti parkját mutatja be a film. Két világot látunk: az egyik, az ismertebb, a világhírű földalatti, a másik, a föld feletti karsztos, erdős, madarak és négylábúak világa sem kevésbé érdekes és értékes. Villanásokra megjelenik a táj kialakításában és fenntartásában nagy szerepet vállaló ember is. Talán meglepő, hogy a film alkotói "A gyöngyszem" címet adták e természetfilmnek. Ha meglepő is, semmiképpen nem indokolatlan. Aki megnézi, meglátja.
"A Tiszaparttól Biharig egy róna...." _ írja Arany János, aki e tájnak szülötte. A madarak látogatta, vízjárta pusztának is megvan a sajátos története, ahogy a hegyekből érkező vizek szabdalják, mossák és feltöltik a síkságot. Az embernek valahogyan mégiscsak élnie kellett ebben a vízi világban is: halászattal és folyószabályozással segített magán. De ha jönnek a perzselő nyári napok, akkor hirtelen eltűnnek a vizek, a fehéren izzó szik jelenik meg, sajátos növény- és állatvilágával. Ezek egy része ma már fokozott gondoskodást igényel, mint például a puszta nagy madara, a túzok, amelynek bemutatását külön látogatóközpont szolgálja. Aztán eljön a tél és fehér dermedtség lesz az úr az új tavaszig.
8-900 méter magas sziklaszirtek állnak őrt a Bükk-fennsík peremén, mintegy őrködve a Bükki Nemzeti Park által is védett természeti kincsek felett. Ezt a sziklákkal körülölelt zord hegyvidéket a víz alakította ki a földtörténet évmilliói alatt. A felszín alatti barlangvilágban is és a napsütötte fennsíkon is a természeti kincsek sokaságát lehet felfedezni. De az ember jelenléte is sok ezer éves e tájon: keze nyomát viselik a barlangokban talált őskori szerszámok, a tufába vájt rejtélyes üregek sora, a magyar középkor szakrális emlékei, de sajnos az ipari tájrombolás lehangoló tájképei is. A mai tájat viszont leginkább a nemzeti park természetvédelmi szándékai alakítják olyan módon, hogy megőrizzék a hegység sokszínű és egymásba fonódó élőlényközösségét.
Gyakran nem tudjuk, hogy a jól ismert, és a hazai országjáró számára megszokott tájak micsoda természetvédelmi értéket is képviselnek, ha európai szemmel pillantunk rájuk. Így van ez a Budapesttől csak egy órányi autózásra lévő Kiskunsági Nemzeti Parkkal is. Hogy mik ezek az értékek? Erről a következő 25 percben pontos útmutatást nyújtunk.
nyugati határszél sajátos természeti és néprajzi világát védi 2002 óta az Őrségi Nemzeti Park. Tegyük hozzá azonnal, hogy a történelmi Őrség mellett ide tartozik a szlovének lakta Vendvidék és a Rába-mente is. A szelíd dombvidék hatalmas erdőségei, friss vizű patakjai, szépséges tavai és Árpád-kori műemlékei rabul ejtik az őrségi kirándulókat. Pedig nem elválasztható e táj lényegétől a csaknem ezer éve itt élő ember sem: a fazekas, a méhész, a kópickötő vagy a gazdálkodó.
Gemenc neve nem ismeretlen a magyar tájakat és természeti szépségeket kedvelő országjárók körében. 1996 óta Gemenc a Duna-Dráva Nemzeti Park egyik tájegysége. Aki viszont a Dráva mentére vagy a Barcsi borókásra is kíváncsi, a következő filmből megláthatja, hogy azok a tájak sem kevésbé színes és értékes természeti világot őriznek.
A varázsos tájat a víz és a tűz harca hozta létre. A történet 400 millió évvel ezelőtt kezdődött és néhány ezer éve fejeződött be. A vulkánosság nyomait a Balaton-felvidék minden tájegységében megtalálhatjuk: üledékes kőzetek, gejzírkúpok, egykori tűzhányók maradványai. De a parkhoz tartozik a Kis-Balaton hatalmas nádországa és madárvilága is. A nedves kaszálók és száraz gyepek is sok védendő értéket őriznek. Éppúgy mint az erdők vagy akár az emberi tevékenység, a hagyományos gazdálkodás emlékeit megtartó majorságok, gazdaságok.