Japans situation blev mere og mere desperat. Flåden og luftvåbnet var udslettet, og moderlandets forsyningslinjer blev effektivt blokeret af amerikanske ubåde. Civilbefolkningen sultede og led nød. Alligevel kæmpede japanerne indædt videre i den tro, at store amerikanske tab, ville få USA til at give op. Tabene var enorme på begge sider. For at afkorte krigen og spare de allierede for millioner af dødsofre besluttede præsident Truman at bruge det frygtelige nye våben, som allierede videnskabsfolk havde arbejdet på i flere år. Den 6. august 1945 kastede en amerikansk B-29 bombemaskine med kælenavnet Enola Gray verdens første atombombe over den japanske storby Hiroshima. Angrebet efterlod 70.000 døde og mindst lige så mange sårede. Fire dage senere blev en tilsvarende bombe kastet over byen Nagasaki. Japan overgav sig betingelsesløst. 2. Verdenskrig var slut.
The Americans wipe out Japan's air force through a strategy of island-hopping. As the Americans face the decision of what to do with mainland Japan, President Truman calls to bomb Hiroshima and Nagasaki with nuclear weapons. Japan had no choice but to surrender, and the Cold War begins.
Le 7 mai 1945 à Reims, Jodl signe la reddition inconditionnelle des forces allemandes. Le 8 mai, le maréchal Keitel signe la capitulation du IIIe Reich. Mais, en Asie, le conflit qui oppose les Alliés au Japon est loin d'être fini. La détermination des forces nipponnes contraint les Etats-Unis à mettre en oeuvre des moyens considérables. Les pertes sont terrifiantes, du fait d'actions suicides japonaises. Le 6 août 1945, une bombe atomique est larguée sur la ville d'Hiroshima, au Japon. Le 9 août, face à la détermination de l'empereur Hirohito, une bombe atomique rase le port de Nagasaki.
A háború vége a Csendes-óceánon a modern történelem legnagyobb és legszörnyűségesebb történeteinek egyike. A japánok egyszerűen nem akarták feladni a harcot, folytatták szigetről szigetre, rókalyuktól rókalyukig haladva. Az amerikai légierő parancsnoka bombázással próbálta megadásra kényszeríteni Japánt, amikor gyújtóbombákat dobatott Tokióra. Csaknem 200 000 ember halt meg, Japán mégis kitartott. Végül Truman amerikai elnök a nukleáris fegyver mellett döntött, és Hirosima és Nagaszaki sorsa megpecsételődött. A sorozat Japán megadásával és a japánok háborús bűntetteinek feltárásával ér véget.
К концу войны на Тихом океане японцы продолжали сражаться за каждый остров. В надежде заставить Японию сложить оружие американцы сбросили на Токио зажигательные бомбы, в результате чего погибли более 200,000 человек. И все равно японцы не сдавались. Тогда американский президент Труман принял решение пустить в ход новые атомные бомбы, - решение, которое обрекло на гибель города Хиросима и Нагасаки.
Slutet på kriget i Stilla havet är en av de största och mest fasansfulla berättelserna i den moderna historien. Japan vägrade att kapitulera och fortsatte att strida i öarna. Det amerikanska flygvapnet försökte få Japan att resignera genom att bomba Tokyo. över 200 000 människor miste livet, men Japan fortsatte att strida. Varpå den amerikanska presidenten Truman beslutade att använda kärnvapen mot Hiroshima och Nagasaki.
De regering onder Truman denkt dat Japan zich nooit zal overgeven en gooit atoombommen op Hiroshima en Nagasaki, waardoor de oorlog op brute wijze wordt beëindigd.
Die Amerikaner löschten die japanische Luftwaffe aus, indem sie die Strategie des Inselspringens verfolgten. Als die amerikansiche Entscheidung was mit Japan Festland geschehen soll fiel, befall der President Truman die Atombobe auf Hioshima und Nagasaki zu werfen. Japan hatte keine andere Wahl als zu kapitulieren und der "Kalte Krieg" brach aus.
Acreditando que o Japão nunca vai se render, a administração de Truman lança bombas atômicas em Hiroshima e Nagasaki para forçar o fim da guerra.
