Az 1920-as évek végétől az 1950-es évek közepéig filmezett Bartos Zoltán, aki közel ötórányi amatőrfilmes naplóból szerkeztett egy órányi művet, mely a Bartosok sors és életútját követi. A családi kisvilág rítusai és történései izgalmas metszetét adják a kor és egy kultúra kereszteződésének, egy nemzedéknyi idő történelmének. Az elmúlt világ felidézése izgalmas tükör, amelyben láthatóvá válik a privát és a hivatalos történelem eddig sejtett arca, az "idő-történése".
With his 8mm camera, a secret film diary was shot between 1936 and 1966 by Jenő, who could have perhaps been the one of the best cameraman of his age, had he not worked until 1945 as the senior officer of General Mortgage Credit Bank. His wife Dusi is not as keen on film shooting as on their dachshund: she love it like as her child. The main actors of the Tabán spleen are Dusi and Jenő. But something else also plays the main role: the city itself, in snow, fog and rain, after the siege, with photography of sensual accuracy. A poetic film - accompanied by Szemző’s mesmerizing music suit - sets up a breathtaking memorial to the vanishing life style of the 1930’ Hungarian middle class.
Érzéki és tudattalan, talán ez a legjobb szókép, amely jellemzi ezt a neo-Freudista elszólások gyűjteményének filmjét. Az ötvenes-hatvanas évek kommunista terrorja elől a privát szféra védettségébe húzódnak a családok és eközben az ősrégi emberi drámák, fojtott szerelmi összefüggések alig látható, de mégis kitapintható kapcsolatrendszerek válnak spontán feltárulkozással a nézői birtokává. A privát életben minden megy tovább, még akkor is, ha önkéntelen szereplői nem is látják magukat, vagy amit épp néznek. E a privát film éppen a láthatatlan és érzéki viszonyok soha nem látott IelepIeződése.
N. úr és Ilona szerelmének filmje ez. A precíz katolikus hadmérnök amatőr kamerája segítségével követjük a magánélet - gyár - család történéseit a hivatalos történelmi rémdráma árnyékában. N. úr üzenete különleges: a magyarság 30 éve, rém-és parancsuralmak, gyermekáldások és a forradalom summázata. Ha a szerelem és a háború nem keresztezi egymást, idilli élet a jutalom. Hősünk, N, úr és Ilona szerelmének sorsfilmje ez: dráma és antropológia. N. úr, a dokumentarísta üzenete különleges: a magyarság harminc éve, rém- és parancsuralmak, gyermekáldások és forradalmak summázata
A D. Film és a FÉNYKÉPEZTE DUDÁS LÁSZLÓ c. művekkel követhetjük Dudás László filmes életét a 20-as évek végétől kezdve, csaknem 50 éven át. A filmnapló különös műfaj, mert láthatóvá lesz a személyes idő, amely regényként hidalja át a fiatalságot, öregséget egyaránt. Dudás László nem válhatott hivatásos filmrendezővé, de annyira szerelmese volt a szakmának, hogy mint építész a Filmgyár díszlettervezője lett. Számos film és épület őrzi keze nyomát, és eközben folytatta saját filmművészetét az utókor szerencséjére. Az eredeti filmkésztő Dudás emblémája volt a D-FILM. 1928-ban forgatta első kisfilmjét a TOLDI-t . Később ezt követték az olyan különös filmek, mint az expresszionista JAZZ, és a TEMPÓ. Később készített számos filmet többek közt a kalandos EZÜSTHÁROMSZÖG-et, és a NE ADD A BANKOT c. börleszkjét. A magyar független-filmtörténet különös alkotójának eddig rejtett életművében jelenik meg a korabeli Budapest rajza éppúgy mint a Felvidék 1938-as visszacsatolása. Dudás László a Filmgyár díszlettervezője volt 1948-ig amikor a kommunisták kirúgták. A két részes életmű-film első fejezete a D-FILM.
A D. Film és a FÉNYKÉPEZTE DUDÁS LÁSZLÓ c. művekkel követhetjük Dudás László filmes életét a 20-as évek végétől kezdve, csaknem 50 éven át. A filmnapló különös műfaj, mert láthatóvá lesz a személyes idő, amely regényként hidalja át a fiatalságot, öregséget egyaránt. Dudás László nem válhatott hivatásos filmrendezővé, de annyira szerelmese volt a szakmának, hogy mint építész a Filmgyár díszlettervezője lett. Számos film és épület őrzi keze nyomát, és eközben folytatta saját filmművészetét az utókor szerencséjére. Az 1928-tól filmező Dudás életmű bemutatójának második fejezete. A sok különös Dudás néma film közül kiemelkedik a „HALÁLOS TAVASZ” amely jóval korábbi mint a Zilahy regény közismert Karády – Jávor főszereplésű hangosfilmváltozat. Ezt követi ’30-as évek Olaszország látványa, majd az 1956-os Forradalom titkos felvételeit láthatjuk a Dudásék házi-mozijában. A Dudás filmeket Szemző Tibor zenei kompozíciója foglalja egybe.
Milyen lehetett a világháború előtti, az elsüllyedt polgári Magyarország? A Szemző Tibor preparált zongora etűdjére vágott film erre keresi a választ. A 1930-as, és 40-es évek magyar világából ránk maradt talált-filmekből, költői „szótárszavak” köré komponált polgári életképek, filmetűdök keltik életre a szellemként itt élő polgárokat, játékaikat, passziókat, s halálukat: a múltat.
Egy magyar arisztokrata család régi amatőr filmfeljegyzései segítségével a mostanra nyomtalanul eltűnt idő nyomában utazunk, a budai villától a Tolna megyei kastélyig. Megelevenednek, a birtok, a park, az aratás, az utazások képei, s a kutyák, avagy a szomszédok látogatása, a parasztok, a vadászatok, az esküvő, a pompa, s így borostyánként csillog az Atlantiszként elsüllyedt élet, mely meghatározó volt 1945 előtti Magyarhonban.
A Második Magyar Hadsereg Szekszárdi gyalogezredében szolgált Rátz László zászlós és már 1938-tól kezdve 9,5 mm-es családi filmeket készített, amikor még a Országos Magyar Tejszövetkezeti Központnál volt könyvelő. 1942 tavaszán bevonult a Szekszárdi gyalogezredhez és onnan kezdve forgatott a hosszú ukrajnai gyalog menetelésen át a végső, véres harci pozícióig, a Korotojak - doni frontra való megérkezésig bezárólag. Egyedülálló felvételei közt látjuk a háború sújtotta ukrán civileket, a Második Magyar Hadsereg katonáit, egészen a katasztrofális doni vereség előestéjéig. Rátz László érezvén az egységét fenyegető szovjet támadás előszelét az 1942-es rövid karácsonyi szabadságakor hazahozta a filmtekercseket és így maradtak meg e páratlan krónika képei a családi felvételekkel együtt. Megpillanthatjuk a véres szovjet frontot, mégpedig személyes tekintettel - úgy, ahogy azt sohasem kívánták bemutatni a nézőnek, belülről - mintha mi is ott lennénk a doni-háború hétköznapjaiban, a katonák közt.
A homorú tükör nem alkalmas az önismeretre; legfeljebb a részletekbe való belemélyedésre ad lehetőséget. Forgács filmje viszont, miközben homorú tükröt tart a néző és a magyar történelem elé, nemcsak a részleteket torzítja (f)el, hanem lassanként saját magát is tükrözni kezdi. A néző a magyar történelem egy szeletével szembesül úgy, hogy közben rákényszerül, hogy önmagát is figyelni kezdje, amint tükröt tart a kezében. Attól lesz megbízható és pontos ez a "filmtükörkép", hogy a homorú tükör önmagát kezdi tükrözni. Ami, a film "üzenetét" előrevetítve, arra is rávilágít, hogy miként működik a magyar önismeret. Nemcsak ma, és nem is csupán az elmúlt fél évszázadban, hanem immár közel két évszázada. Földényi F. László
Egy szegedi sorsjegy bolttulajdonos, Pető György munkaszolgálatból, s szovjet fogságból 1946 elején hazatérve, a lágerből egyedül visszatérő feleségét találja életben. Egy másik gyermek születésével próbálják feledni a háború okozta veszteségeket. 1949-ben derül ki azonban, hogy minden újrakezdés illúzióra épül. Amit nem vittek el a németek és magyar munkatársaik azt az oroszok és az ávéhások kobozzák el. Egy ‘reakciós’ család kisleánya, Kati felnő s az érettségiig követjük a filmkockákon. A papa lírai filmnaplója eredendően boldogság centrikus, mintha azt sugallnák a filmkockák, hogy csak e konzervált édenből érdemes megtartani a szuveníreket az örökkévalóság számára. Mintha egy másik bolygón készültek volna. Mit érthet ebből meg a háború utáni nemzedék, aki a papa régi filmjeit ma nézi meg? A kommunista agymosás és az otthon másfélesége, a szülők titkai, és a tviszt lendülete zenél itt. Hogy az élet „valójában” miként zajlik az valahogy „mellesleg” derül ki az elejtett interjú fragmentumokból, és korabeli mozgóképek kontrasztanyagából. Szemző Tibor szoc-funk zenéje fényezi időutazássá e miniatűr privát történelmet.
Amatőrfilmek és fotók - részletek a hivatalos filmhíradókból. A mindennapi élet, s benne a mindennapi erotika, a magánélet, a menedék. Mintha állna az idő, nem érződik rajtuk a híradókból látható épülő, szépülő hazánk. Látjuk az erotikus képeket, miközben a narrátor a történelmi dráma emblematikus fordulatainak kulcsszavait mondja, s mindebből kibontakozik a magyar szocializmus, a Csermanek (Kádár) korszak kollázs-portréja az 1963-1971 közötti időszakról. "A ""Csermanek korszak"" csókja lágyan végződött, noha brutálisan kezdődött. A mindennapi erotika az a földrész, ahova a rezsim ""be nem tette a mancsát"", s az élhető magánélet menedék és zugoly volt. A költői film kérdésfelvetése:a magyar privát lét ellenpontja-e a politikai szöveg obszcenitásának. Az amatőr filmek hordalékai őrzik a kort úgy, ahogy semmi más. Érosz a represszióval szemben avagy a ""talált tárgy megtisztítása..."" miközben a narrátor fülünkbe sugdossa a történelmi dráma emblematikus fordulatainak kulcsszavait.
Forgács Péter munkája, A BIBÓ BREVIÁRIUM meditáció-film: a mágikusan komponált, karcos privát-film képsorok, Szemző Tibor visszafogott zene-folyama, s a válogatott Bibó szövegek Dobszay László érzékeny intonálásával együttesen, különös fényt vetnek a elmúlt százötven év traumatikus magyar históriájára. A bibói megközelítés mellyel a láthatatlan okok, okozatok, rejtett tények s motivációk láthatóvá válva bevonódnak a mai nemzeti, történelmi meditációba, a lezáratlan diskurzusba. A Bibó breviárium érzékletesen hozza közelebb a XX század legnagyobb magyar politikai gondolkodójának érvényes meglátásait, talán azoknak is akik Bibó nevét nem hírből sem ismerik. “A törvény uralmának legnagyobb ellensége nem a törvényen kívüli ember, hanem azok a tisztázatlan és hamis helyzetek, melyek a törvényt rosszá, ellentmondóvá és képmutatóvá teszik.” Bibó István
Ravasz László a dunamelléki református egyház nagy hatású igehirdetője s nagy hatalmú püspöke volt 1921 és 1948 között. Beszédeire tódultak a hívők a Kálvin téri templomba. 1927-től a parlament felsőházának, majd a Kormányzói Korona Tanácsnak tagja lett. Ellentmondásos személyisége, politikai szerepvállalása rányomta bélyegét a XX. század első felének tragikus magyar történelmére. Helyzete 1950 után megváltozott, mert előbb Rákosi Mátyás, majd 1957 után Kádár János is Leányfalura száműzte, hogy az egyház függetlenségét s a hívek hitét megtörjék. A püspök fia - a fotográfusként is igen tehetséges ifj. Ravasz László gyógyszerész - lírai családi filmfelvételei és fotói megörökítik a nagy családot, mintegy jó nemzedéknyi időn keresztül, követve őket a harmincas évek elejétől a hatvanas évek végéig. Ravasz László legidősebb lánya, Boriska férje volt Bibó István, a XX. századi politikai gondolkodás s az 1956-os forradalom nagy alakja, aki rendkívüli volt mind műveiben, mind cselekedeteiben. E film a püspök és a filozófus kettős, a Bibó-Ravasz-portré másik része - kontrapunktja - a Bibó Breviáriumnak.