András újult erővel éli agglegény életét. Minden nap kora reggel futni kezd, fiatalosabban öltözködik, és a belvárosba költözött, ahol tágas lakást bérel, és itt rendezte be "rendelőjét" is. Hétfőn korán reggel tér vissza a futásból, és legnagyobb meglepetésére ajtaja előtt Abonyi Györgybe botlik. A férfi borítékot nyújt át neki és ultimátumot ad, miszerint vagy visszavonul, vagy Abonyi bepereli. Röviddel ezután megérkezik András első kliense. Baranyai Ferenc államtitkár helyettes, aki rögtön a tárgyra tér: pánikrohamai vannak. Azt mondja, nem stresszesebbek a napjai, mint általában, az ellenzék ugyan EU-s pénzekkel való ügyeskedéssel, "lakáspanamával" vádolja a frakciójuk néhány tagját, de azt állítja, megélt már ennél sokkal rosszabbat is. Aztán a családjára terelődik a szó. Kiderül, hogy 22 éves lányát elcsábította egy szekta és annak karizmatikus vezetője. Miközben a lányáról mesél, újabb roham jön rá.
Andrásnál Tamás és Petra 12 éves túlsúlyos kisfia, Misi ül. Arról kell beszélnie a terapeutával, hogy miért nem hajlandó az apjánál aludni. Kiderül, Tamás rengeteget kritizálja a kisfiút, Misi azonban igyekszik úgy tenni, mintha mindez rendjén lenne. Mikor András szóba hozza a válást, Misi sírni kezd. Az ülést Petra szakítja félbe. Anya és fia közt vita alakul ki az éjszakai virrasztásokkal kapcsolatban, végül világossá válik, hogy egyikük sem alszik jól. Miután megérkezik Tamás, a régi reflexek újra működésbe lépnek: a házaspár azonnal marni kezdi egymást. A terapeuta igyekszik felhívni Tamás figyelmét arra, hogy a kisfiúnak időre van szüksége ahhoz, hogy elfogadja a válás tényét, a férfi azonban amellett érvel, hogy csak szigorú szabályok betartatásával érhető el a cél.
Csütörtök délután új páciens, Hegedűs Virág érkezik Andráshoz. A lány 24 éves, építészhallgató. Mint kiderül, Ágnes ajánlotta Andrást. Nála két ülést töltött, de "nem tudtak egymásra hangolódni". Azt mondja, az zavarta, hogy Ágnes "nem vette észre". Virág mesél a családjáról: ideális környezetben nőtt fel, szülei szeretetben nevelték őt, és autista bátyját, Ricsit. Három éve költözött össze barátjával, Balázzsal, akivel hét hónapja szakított, azóta egyedül él a tágas Bartók Béla úti albérletben. A gondjaként azt nevezi meg, hogy nem tud a diplomájára koncentrálni, pedig már le kellene adni a vázlattervet, de - ahogy fogalmaz - túlságosan meg van veszve. Egymást váltják a fiúk az ágyában és képtelen koncentrálni. András, miután kiengedte a lányt, csak akkor veszi észre, hogy Virág egy papírlapot felejtett a kanapén. A dokumentumot olvasva András mélyen megrendül. Hiába hívja kétségbeesetten a lányt, Virág nem veszi fel a telefont.
Ágneshez tartván András összefut első nagy, kamaszkori szerelmével, Annamarival. A véletlen találkozás láthatóan foglalkoztatni kezdi a férfit. Ágnes időközben új rendelőbe költözött. A közelmúltban megjelentetett egy könyvet, amely hatalmas sikert aratott. A könyv miatt óriási érdeklődés ébredt Ágnes iránt, így újra munkába állt. András hosszú szünet után először látogatja meg egykori mentorát, most is azért, mert praktikus segítségre van szüksége: az Abonyi-ügy tovább bonyolódik, az eset az etikai bizottság elé kerül, és András pozitív megítélését segítheti szupervizora szakvéleménye. Ágnes szerint ez a tárgyalás nem valódi veszély, szerinte András elsősorban magának kéri a szakvéleményt. András elárulja, új páciensei közül leginkább Virág kezelése érdekli, örül, hogy újra lehetősége nyílik rá, hogy megmentsen valakit. András és Ágnes visszatérő témájukhoz nyúlnak: vajon egy pszichológus megmentheti-e klienseit?
Ferenc feldúltan érkezik, nem is annyira a múlt heti ülést lezáró pánikroham, mint a lánya miatt. Kata újabb levelet írt, amiből Ferenc azt olvassa ki, hogy a lány bajban van. Elhatározta, hogy kiutazik a lányához Koppenhágába. A saját szemével akarja látni, mi folyik a szektában. András végül kénytelen szóba hozni, amit az egész ország tud: Baranyait is megvádolták, hogy jogtalan előnyökkel lakásokat vásárolt. A politikus állítja, hogy ez nem több, mint a szokásos lejárató kampány, neki semmi köze az egészhez. Ferenc most még a múlt hetinél is türelmetlenebb: elmeséli, hogy újabb rohama volt, az ügynök-botrányba keveredett író, Endrődi temetésén. Faggatja Andrást, hogy milyen megoldás van a rohamokra, ő mindenre hajlandó. András állítja, hogy addig nem áll be javulás, amíg meg nem találják Ferenc szorongásának okát.
Orsolya immár terápiára érkezik András rendelőjébe. Beszámol arról, hogy volt nőgyógyászánál. Az elvégzett vizsgálatok azt mutatják, hogy amennyiben természetes úton teherbe akar esni, akkor nincs vesztegetni való ideje. Amióta ezt tudja, kétségbeesve próbál bepasizni, de nem jön össze. Újra szóba hozza a 16 évvel ezelőtti terápiát. Arra kíváncsi, András megbánta-e már, hogy annak idején az abortuszt javasolta. Amikor András elmondja, hogy Orsolya saját maga hozta meg akkor a döntést, mindezt ingerülten visszautasítja. Orsolya beszél Petiről, az akkori barátjáról, akitől teherbe esett. Annak idején nem bízott abban, hogy jó apa lehet belőle, mert linknek tartotta. Most viszont már vágyik arra a boldog középszerűségre, amitől annak idején fejvesztve menekült. András finoman utal rá, hogy annak idején Orsolya apja nem rajongott Petiért, és talán ő vetette fel az abortusz ötletét.
András tanácsért keresi fel egykori páciensét, a jelenleg ügyvédként praktizáló Pillner Orsolyát. Elmondja, hogy Abonyi György beperelte a fia halála miatt. Orsolya, miközben átnézi a feljelentést, csipkelődő célzásokat tesz közös múltjukra. Úgy tűnik, Orsolya valamiért rossz érzésekkel emlékszik vissza a tizenhat évvel ezelőtt lezajlott ülésekre. Úgy érzi, András annak idején túl korán hagyatta abba vele a terápiát, és ajánlott maga helyett egy női pszichológust, szerinte András egyszerűen meg akart szabadulni tőle. Végül kitér a legmélyebb sérelemre is: nagyon megbánta, amiért 16 évvel ezelőtt hagyta magát befolyásolni egy fontos döntésben. Az Abonyi ügyben Orsolya azt javasolja, hogy Andrásnak kellene találnia egy tanút, aki végigkövette az Abonyi Máté-féle terápiát, és igazolni tudja, hogy András mindent megtett a pácienséért.
Virág már egy hete nem jelentkezett, András hívásait nem fogadja. De az időpontján mégis betoppan. Úgy teszi el a múlt héten otthagyott leletet, mintha semmiség lenne, majd megkérdezi, telefonálhatna-e. Muszáj lenne visszahívnia volt barátját, Balázst, akivel egész éjszaka beszélgettek. El akarja küldeni a fenébe, amiért elmondta a menyasszonyának, hogy Virág rákos. András próbálja felhívni Virág figyelmét, hogy Balázsék minden bizonnyal csupán segíteni akarnak, de a lány nem lát a haragtól. András kérdésére, hogy kivel fog elmenni kemoterápiára, kitérő választ ad. A lány elmeséli az egész megalázó és fájdalmas folyamatot, ahogy kiderült a betegsége. András legnagyobb döbbenetére azt is elárulja, hogy Balázson kívül Virág senkinek nem mondta el. Ráadásul egyelőre kemoterápiára sem szándékozik menni. Még vár egyéb orvosi véleményeket és természetgyógyászhoz is el akar menni.
András összetűzésbe keveredik egy idegennel, és meglehetősen erőszakosan érvel. A veszekedésnek tanúja is akad: Annamari, András hajdani szerelme, akivel a kínos incidens ellenére meg is beszélnek egy későbbi randevút. Ágneshez érve András kifejti nyugtalansága okát: Virág makacssága dühíti, aki ugyan elárulta neki titkát, ám gyakorlati segítséget nem fogad el, anélkül pedig nehéz megmenteni őt. Ágnes újra és újra megkérdőjelezi András küldetéstudatát, hogy mindenkit megmentsen. Azt állítja, hogy e mögött valami régebbi, meg nem oldott történet állhat. András édesanyjára terelődik a szó: az asszony sok évtizede halott, élete utolsó éveiben összeomlott, az egyetlen támasza a kamasz András volt. András nem szeret visszaemlékezni erre az időre, de végül megtörik, mesélni kezd: tizennégy évesen húsvétkor átment Annamariékhoz, ahol végre sikerült megfeledkeznie a fojtogató családi légkörről.
Kiderül, hogy Ferenc elutazott Dániába, anélkül, hogy bárkinek szólt volna. Mindezt az újságírók úgy értelmezték, hogy a felelősségre vonás elől menekül. Elmeséli az útját, amit egy rémálomnak élt meg. Amikor látta, hogy Kata három másikkal osztja meg a szobáját, átköltöztette lánya holmijait a szállodába, ahol ő is lakik. Néhány óra múlva Kata őrjöngve érkezett meg, és nem volt hajlandó maradni. Ferenc a lánya viselkedéséért a magyar csoport vezetőjét, bizonyos Moór Károlyt okolja. Mint kiderül, ismerték egymást régről, még a szabadegyetemes időkből. Ferenc aznap éjjel ismét pánikrohamot kapott. Visszament a közösség lakhelyéhez és messziről látta Katát, ahogy boldogan táncol és ölelkezik a „szektatársaival”, ezért reggel szó nélkül hazajött. András ezt úgy értelmezi, Ferenc életében először engedte meg magának, hogy elengedje a lánya kezét. Amikor Ferenc az ülés végén bekapcsolja a telefonját, üzenetek százai érkeznek. Azonnal vissza kell mennie a munkahelyére.
Orsolya azzal a hírrel érkezik, hogy Abonyi feljelentés-kiegészítést nyújtott be, melyben először felmerül Laura neve, és állítólagos szerepe Máté terápiájában, illetve állapota romlásában. Orsolya faggatni kezdi Andrást, mi történt valójában Laurával. Szabályosan féltékeny az ismeretlen nőre. Bevallja, hogy 16 éve szerelmes volt Andrásba, csakhogy a férfi ebből semmit nem vett észre. Orsolya a Debrecenben töltött napokról mesél, arról a fél évről, amikor 9 évesen a nagymamánál élt, mert szülei külföldre utaztak. Őt nem vitték magukkal, mert nem kapták volna meg az útlevelet. András szerint az elhagyástól való félelme épp ebből eredeztethető. Orsolya nem akarja a szüleit vádolni, szerinte vannak rosszabbak is. Beszámol egy kisfiúról, akinek az ügyével a bíróságon találkozott. Karcsikát úgy megütötte az anyja élettársa, hogy a négyéves kisfiú az egyik fülére megsüketült. Orsolya állítja, hogy apja túlzott szeretetét, mellyel a korábbi elhagyást kompenzálta, nem élte meg fojtogatásként.
András ezúttal azt kezdeményezi, hogy négyesben indítsák a terápiát. Eleinte úgy tűnik, mindenki jobb állapotban van: Misi az apjánál aludt és jól érzete magát, de még a házaspár is kedélyesen elviccelődik András kárára. A látszólagos jó hangulatnak azonban egy váratlan bejelentés vet véget. Kiderül, Tamás Petra tudta nélkül bemutatta kisfiát új barátnőjének. Petra a hír hallatán képtelen uralkodni magán, Misi inkább kimenekül a szobából. András a kisfiú után megy és igyekszik megnyugtatni afelől, hogy nem ő okozta a veszekedést. Tamás és Petra láthatólag semmit nem érzékelnek Misi zavarodottságából, továbbra is régi vádjaikat vágják egymás fejéhez. Tamás végül kijelenti, örül, hogy Petra elvetélt a második gyerekkel. Ennek kapcsán kiderül, Misinek volt tudomása Petra terhességéről, a vetélésről azonban elfelejtették tájékoztatni. András azt javasolja, feltétlenül üljenek le beszélni Misivel.
Virág délben felhívja Andrást: nem hiszi, hogy délutánig kibírja, most szeretne jönni. András némi habozás után lemondja tervezett ebédjét régi-új barátnőjével, Annamarival, és fogadja a lányt. Virág egy épület-makettel érkezik: az egyetemre indult vele, ma kell leadnia, de elbizonytalanodott. Gyógyulási esélyeiről beszélgetnek. Virág végül összetöri a makettet, és ez a váratlan erőszakos tett megrázza Andrást. A lány családjára terelődik a szó. Virág elmeséli, hogy egyszer majdnem belefulladt a Balatonba nyaraláskor, de nem mondta el a szüleinek. Nem akarta, hogy aggódjanak, épp elég gondjuk akad autista öccsével, Ricsivel. Anyjuk, – feladva operaénekesi terveit - otthon maradt a fiúval, apja pedig két műszakban dolgozik, hogy eltartsa családot. Többek között ezért sem akar a betegségéről beszélni nekik, nem akarja kétségbe ejteni őket. Andrásnak az ülés végére mégis sikerül rávennie a lányt, hogy beszéljen az édesanyjával.
András egy félresikerült találkozóról érkezik Ágneshez: Annamari olyan dolgokat mondott András apjával kapcsolatban, amik felkavarták a férfit. András mindig is idegenként tekintett az apjára, mert elhagyta őt, amikor még gyerek volt, és ott maradt egyedül labilis anyjával, akit rendre neki kellett megmenteni. Annamari emlékei szerint azonban az apa nem hagyta őket cserben, ő segített az anya öngyilkossági kísérletének estéjén is. András erőszakos, ellentmondást nem tűrő férfiként gondol az apjára, aki mellett az anya és ő csak áldozatok lehettek. A felidézett történetből azonban - Ágnes interpretációjában - pont az ellenkezője derül ki. András nem hajlandó elfogadni a múlt másfajta értelmezését, talán pont azért, mert így kénytelen lenne átértékelnie apjához fűződő jelenbéli kapcsolatát. Elmondja Ágnesnek, hogy viszonya van Annamarival, mire Ágnes választás elé állítja a régi-új párt: kettejüket nem lehet párhuzamosan kezelnie, valamelyiküket át kell irányítani egy másik szakemberhez.
Ferenc otthoni viseletben, meggyötörten érkezik. Lemondott, vagy sokkal inkább lemondatták. Kirúgását a halálhoz hasonlítja. Mindegyik gyerek úton van hazafelé, de ő ebben is csak azt látja, hogy a halálát gyászolni érkeznek. A beszélgetés egyik fordulataként András elmeséli a perét, és hogy most azt érzi, a nehézségek néha segítenek tisztába jönni magunkkal. Ferenc viszont már nem hisz magasabb összefüggésekben és tanulságokban. Elmondja, hogy bár nem volt benne a lakásügyben, tudott róla. Tulajdonképpen, bizonyos értelemben tehát bűnös, hiszen tudta és hallgatott. András különösnek tartja, hogy Ferenc már-már bűnösebbnek érzi magát, mintha valóban lopott volna. Aztán újra Kata kerül szóba, Ferenc az ő érkezésétől szorong leginkább. András felveti, hogy a következő alkalomra hívják meg a lányt is.
Orsolya beszámol alkalmi szexpartneréről, Zoliról, aki gyerektervezésbe kezdett a barátnőjével. Orsolyát zavarja, hogy Zoliban fel sem merült, vele is vállalhatna gyereket. Zoli ráadásul megkérte, hogy írjon neki házassági szerződést. Orsolyát felháborítja ez a fajta érzéketlenség. András rámutat, valójában Orsolya kételkedik abban, hogy alkalmas-e az anyaszerepre, ezért dühös Zolira, akinek viselkedése a saját kétségeit erősítette meg. De vajon honnan ez az önbizalomhiány? Szóba kerül az anya, akiről Orsolya ingerülten és hárítva beszél. Elmeséli, hogy valójában nem tervezett gyerekként született, és azt is, hogy amikor hároméves volt, széttépte az anyja készülő szakdolgozatát. Az anya idegösszeomlást kapott, és elrohant otthontól ? egyedül hagyva a kislányt. Kiderül, hogy rendszeresen előfordult ilyesmi. Orsolya attól szorong, hogy öröklődik a családjában az, hogy náluk a nők képtelenek az anyaszerepre. Majd olyan vallomást tesz, ami Andrást mélyen megdöbbenti.
Petra euforikus állapotban érkezik az ülésre, bejelenti, hogy pár napra elutazik a barátaival. Misit addig az apjánál hagyja, és nyugodt szívvel teszi ezt, mert a kisfiút mintha kicserélték volna: minden tünete elmúlt, beleértve kényszeres evését is. András aggasztónak tartja a hirtelen változást. Petra erre dühös lesz, úgy érzi, András lelkifurdalást akar benne kelteni, amiért elutazik. Petra elmondja, beszéltek Misivel a vetélésről. A dolgot úgy magyarázták, Petra teste kilökte magából a magzatot, aki feltehetőleg nem volt egészséges. András, kettesben maradva Misivel, megdicséri őt az akaratereje miatt. Kiderül számára, hogy Misi azért viselkedik mintaszerűen, nehogy szülei őt is "kilökjék", miként a beteg kistestvért. András rájön, hogy a kisfiú egyszerűen koplal, hogy elismerést váltson ki szüleiből. Amikor Tamás nem érkezik meg a megbeszélt időpontra Misiért, a kisfiú pánikba esik, hogy példás viselkedése ellenére már nem kell a szüleinek.
Virág elmeséli, hogy megpróbált elmenni kemoterápiára, de az osztály látványa iszonyattal töltötte el, és nem mert belépni ? inkább hazament a szüleihez. Otthon bátyját, Ricsit ünnepelték, aki váratlanul jól reagált egy új típusú kezelésre. Az is hamar kiderül, hogy éppen az ünneplés miatt Virág megint nem hozta szóba otthon a betegségét. Terápia közben anyja hívja Virágot a jó hírrel, Ricsi fejlődést mutat. Virág most azonnal menne ünnepelni velük, ahogy azonban felpattan, hirtelen rosszul lesz. András marasztalja: szerinte ideje, hogy a lány egy kicsit magával foglalkozzon. A férfi aggodalmában ki is esik a terapeuta szerepből. Dühösen hívja fel a lány figyelmét, mennyire veszélyezteti magát. Ettől a kifakadástól azonban Virág, úgy tűnik, megkönnyebbül és bízni kezd. Olyannyira, hogy az ülés végén beleegyezik: András elkísérheti az első kemoterápiás kezelésére.
András visszatér Ágneshez, de mintha semmi sem változott volna, továbbra is démonizálja az apját, holott a férfi egészségi állapota rosszabbra fordult. Annamarira különösen dühös, mert egy korábbi találkozójuk során kiderült, a nő tinédzserként titokban kapcsolatban állt András apjával, és rendszeresen beszámolt András hogylétéről. András ezt árulásnak látja, Ágnes szerint viszont ez a gondoskodás valamiféle formája lehetett. Ágnes arra is felfigyel, hogy Andrást nagyon erősen foglalkoztatja fiatal betegei, Misi és Virág sorsa, és folyton cserbenhagyott gyerekekként utal rájuk - még ha ez nem is fedi pontosan a valóságot. Nem nehéz megfejteni, mi van e mögött: András saját magát is így látja a múltban. Egy véletlen elszólás hirtelen mindent más fénybe helyez: kiderül, hogy András anyja nem azután omlott össze, hogy az apa elhagyta őket, a leépülés jóval korábban kezdődött. Az asszony pokollá tette mindnyájuk életét.
András javaslatára Ferenc és Kata együtt érkeznek. Kata szemmel láthatóan aggódik az apjáért, szereti és félti. Ferenc valósággal ragyog a lánya mellett, rajongásig imádja. Kata örül apja jókedvének, de érezhetően fél kimondani valamit. A lány is elmeséli azt az éjszakát Christianiában, ahogy magából kikelve üvöltött az apjával, amiért az beleegyezése nélkül átköltöztette egy szállodába. A csoportvezetőjük, Károly nyugtatta meg és segített neki megbocsátani az apjának. Másnap akart is vele beszélni, de Ferenc az első géppel hazajött. Végül Kata nem bírja tovább: elmondja, hogy Károllyal, Ferenc volt szabadegyetemi barátjával együtt repült haza, és azt is, hogy szerelmesek egymásba. Ferenc egy pillanat alatt összeomlik. Alig tud megszólalni, majd amikor tud, abban nincs köszönet. Dührohamot kap, így Kata végül magukra hagyja őket. Ferenc még percekig dühöng, majd váratlanul elárulja, miért is ellenezi ennyire Kata Károllyal való kapcsolatát.
Judit reggeli látogatásából tudjuk meg, hogy András édesapja a hétvégén meghalt, ám András folytatja a munkát. Orsolya érkezik hozzá. Úgy tűnik, a nő megbánta, hogy bevallotta Andrásnak, annak idején megszülte a lányát. Megkönnyebbülést nem, sokkal inkább szégyent érez. Terhességének időszakáról mesél, melyet a debreceni nagymamánál töltött, ugyanott, ahol szülei hagyták, mikor kimentek Amerikába. Egy elszólásból kiderül, a 9 éves Orsolya valójában egy teljes éven át nem látta a szüleit. Beszámol még egy elhagyatásról: 7 éves volt, amikor az anyjával - aki mindenórás terhes volt Orsolya húgával - vásárolni mentek, ám vásárlás közben az anya elájult. Orsolya ezt követően hetekig nem látta anyját. Azóta a szülés gondolata összekapcsolódik benne az elvesztés, az elhagyás és a halál gondolatával. Elárulja, kiderítette a lánya nevét és tartózkodási helyét, meg akarja látogatni. András ezt szemmel láthatólag helyteleníti.
Andrásnál a teljesen leharcolt Tamás ül, Misivel. Kiderül, Petra nem érkezett haza a nyaralásból a megbeszélt napon. András az eltelt időről kérdezi apát és fiát. Misi elmondja, pont olyan jól érezte magát apjánál, mint otthon, Petrával. Tamás ezt az összehasonlítást igencsak sérelmesnek érzi, gorombaságának hatására Misi dacosan kivonul a szobából. Tamás kétségbeesve számol be Andrásnak az elmúlt hét kudarcáról: Misi ismét egész nap tömi magát, és fürödni sem hajlandó. Ráadásul mindez konfliktust okozott Tamás és Zita között, s a férfi kénytelen volt kiadni új barátnője útját. András pozitívumnak tartja, hogy Tamás képes volt kiállni Misi mellett egy olyan dologban, amit maga is nehezményez. Tamás úgy írja le Misit András előtt, mint aki a végső magány állapotában van. András ezt párhuzamba állítja Tamás saját elhagyatottság-érzésével és igyekszik rámutatni, Misi lelkileg mennyire megerősödött Tamás szeretetében.
Virág kicsit korábban, jó hangulatban érkezik. Elmondja, mennyire megviselte az első kemoterápia, de most már jobban érzi magát. És András is megnyugodhat, végre elmondta a betegségét egy régi barátnőjének, Krisztának. A beszélgetésre azért került sor, mert első kemoterápiája éjjelén halálfélelme volt, de Andrást nem merte hívni. Amikor a következő kezelésre terelődik a szó, Virág próbálja kerülni a témát. Kiderül, retteg tőle, végül félszegen megkéri Andrást, hogy kísérje el. András nem érti, miért nem a családját vagy Krisztát kéri erre. Virág dühös lesz, megalázva érzi magát az elutasítástól. Kiderül, hogy Kriszta nem régi barát, alig több alkalmi ismerősnél, ezért sem került szóba eddig. Virág egyre hevesebb tiltakozása ellenére András tovább nyomakodik ebbe az irányba. Kiderül, hogy Virág az elmúlt fél évben az összes barátját elmarta maga mellől.
András édesapjának halotti torát András lakásán tartják, a vendégek között ott van Ágnes is. Miután mindenki távozik, Ágnes még marad. Pedig sokáig nem is akart jönni - ezt András nehezményezi is -, mert arra gondolt, jobb, ha a férfi számára megmarad távoli, nyugodt alaknak. Beszélgetnek. A férfi a szakmájukkal kapcsolatban fogalmazza meg újra és újra felmerülő kételyeit. Ahelyett, hogy megélné a dolgokat, elemzi őket: egy héttel korábban is Ágnesnél volt, az apjáról beszélt, miközben akár meg is látogathatta volna, hogy vele lehessen élete utolsó perceiben. András Ágnes segítségével tudja átadni magát a gyásznak, sír a veszteség miatt, hiszen a valódi találkozás édesapjával most már nem pótolható be. A gyászon túl Ágnes egy új kezdet lehetőségét is felrajzolja: talán most, hogy már egyik szülő sem él, András felhagy azzal, hogy mindenáron meg akarjon menteni mindenkit. Ha másokat nem is menthet meg, de magát még igen.
Ferenc elgyötörten, beesett arccal érkezik. Tökéletesen megtört. A családja elől is elzárkózott. Gerinctelennek és patkánynak nevezi magát, és azt feltételezi, hogy a terapeuta is így látja. András szerint Ferenc meg akar bűnhődni. Rettegi, de várja is a pillanatot, amikor végre lebukik és megalázzák: akkor végre szabad lesz. Ferenc paranoiája tetőfokára hág: azzal vádolja Andrást, hogy nyilvánosságra akarja hozni a titkát. Andrásnak sikerül meggyőznie Ferencet, hogy bízhat benne. A politikus végül elmeséli, hogyan szervezték be. Nagyon korán, '73-ban aláírt, de hamis, szemtelen jelentéseket adott le, és legnagyobb meglepetésére egy idő után békén hagyták. Aztán a nyolcvanas évek elején egy banális ügy miatt újra megfogták, de ekkor már a családjával zsarolták. Féltve a feleségét, nem volt bátorsága ellenállni. Igyekezett magát azzal áltatni, hogy soha nem ártott senkinek, csak jelentéktelen dolgokat súgott.
Annamari ismét Andrásnál ébred, de már nyoma sincs az első hetek szenvedélyességének. A nő azt veszi észre, hogy András kezd elhidegülni tőle. Orsolya komoly menstruációs görcsökkel érkezik. Majd elmondja, hogy valójában elvetélt. András meglepődik, mert a nő eddig nem említette, hogy terhes. A vetélés után teljes depresszióba esett. Csodálatos érzés volt pár napig azzal a tudattal élnie, hogy gyermeket vár. András mély rosszallása közt elmeséli, hogy ígéretével ellentétben a hétvégén mégis meglátogatta a lányát Zalában. Habár a találkozás megrázta, megértette, hogy lánya már a családjához tartozik, és nincs szüksége rá. Hazafelé úton rosszul lett. Az orvos azt mondja, nem vetélés volt, ám Orsolya ezt nem hiszi, és bosszantja a „diagnózis”. Édesanyja később meglátogatta, és komolyan vette lánya koncepcióját a vetélésről. Orsolyát ezt meglepte, rég látta ilyennek az anyját.
Misi korábban és egyedül érkezik Andráshoz. Kiderül, még reggel megszökött az iskolából, mert egy osztálytársa megalázó gúnyverssel tette nevetségessé. Az érkező Petra és Tamás az előállt helyzet kezelési módjáról sem értenek egyet. Petra úgy véli, jobb, ha Misi nem megy vissza egy olyan iskolába, ahol szenved. Tamás viszont úgy gondolja, ez egyelő a megfutamodással. András elmondja a szülőknek, hogy Misi extrém reakciójában határozott üzenet van: egyikőjük otthona sem szolgál menedékként a számára. Kiderül, hogy Petrának munkát ajánlottak egy másik városban, ezért gondolja lehetséges opciónak a költözést és az iskolaváltást. Tamás kijelenti, nem engedi Misit más városba vinni. Petra azonban világossá teszi, képtelen tovább Tamás közelében lakni. András szerint fel kell hagyniuk szokásos játszmáikkal, ha nem akarják teljesen tönkretenni a gyereket. Látszólag ugyan az ő sorsáról vitatkoznak, valójában azonban egymást büntetik a korábban elszenvedett sérelmekért.
Virág kórházban van, ma nem tud jönni. Bent tartották, mert az első kemoterápia megviselte a szervezetét. András meglátogatja, és meglepve értesül, hogy a lány őt adta meg egyedüli hozzátartozóként, azaz Virág még mindig nem avatta be a családját. András számon kéri a lányt, miért nem szól végre a családjának. Virág meg akarja várni a következő hetet, amikor kiderül, hogyan reagál szervezete a kemoterápiára. András és Judit együtt érkeznek András lakására, miután elhozták András édesapjának dolgait az idősek otthonából. András mesél Juditnak kétségeiről: lehet, hogy a semmiért büntette az apját egész életében. Elmondja, hogy azt érzi, nem csak apjával, de a gyerekeivel is kudarcot vall. Judit arra bíztatja volt férjét, hogy néha gondolkodjon kevesebbet és mondja ki, ami a szívét nyomja. András mesél Juditnak Annamariról, cserébe Judit is elmondja, hogy nincsenek együtt már Erikkel. András felkeresi Virág édesanyját.
Annamari lezáró beszélgetésre érkezik Ágneshez. Bevallja, hogy néhány éve nyitott házasságban él férjével, Nándorral. Ez az életvitel kényelmesnek bizonyult egészen addig, amíg bele nem ütközött fiatalkori szerelmébe, Andrásba. Elmeséli, hogy sok évvel ezelőtt András milyen könyörtelenül és igazságtalanul bánt vele, ezért az újbóli találkozás arra késztette a nőt, hogy megleckéztesse a férfit. A kisszerű bosszúvágyon azonban felülkerekedett a nő együttérzése, és az egyszerűnek induló eset bonyolultabbá válik, mint ahogy remélte. Hosszas gondolkodás után Annamari mégis lemond Andrásról, és férjét választja. Ezért is jött el Ágneshez, titkon azt reméli, hogy ő segíthet felkészíteni Andrást a szakításra. Ágnes lehetetlen helyzetbe kerül, amikor órákkal később András beállít hozzá, és lelkesen nyilatkozik kapcsolatáról Annamarival.
Ferenc korán, rossz hangulatban érkezik. Romhalmaznak érzi az életét, és még a felesége is megfenyegette, hogy elhagyja. Elmondja, hogy Kata összeköltözött Károllyal. Ferenc elment hozzájuk, hogy szembenézzen egykori bűnével. Azzal a meggyőződéssel ment oda, hogy Károly tudja: Ferenc jelentett róla, és csak bosszúból van Katával. Megdöbbenve kell tapasztalnia, hogy tévedett – Károlynak fogalma sem volt, hogy jelentéseket írnak róla. Így a remélt katarzis nem következett be, ezért Ferenc radikális elhatározásra jutott: önként nyilvánosság elé áll ügynökmúltjával. Ezért akarja elhagyni a felesége, ugyanis az asszony szerint ezzel csak tönkreteszi magát és a családját is. De Ferenc már döntött. Hajnalban egy szűkszavú sms-ben mindent megírt egy ismerős MTI-tudósítónak. András nem ért egyet Ferenc feleségével abban, hogy ez is az önpusztítás egy formája. Ellenkezőleg, szerinte Ferenc harminc éves terhet tett most le, amivel lehetőséget teremtett magának az újrakezdéshez.
Orsolya újult energiákkal érkezik. Pár nap múlva lesz a 40. születésnapja, nagyban készül a partira. Először ugyan arra gondolt, hogy kikapcsolja a telefont és egész nap az ágyban marad, de aztán úgy döntött, hogy nem hagyja magát depresszióba süppedni. Erőt merített a lányához tett látogatásából. Olyan volt, mintha egykori önmagát látná – és megdöbbentette a felismerés, hogy egykor mennyi energia és vagányság volt benne. András örül ennek a felismerésnek, és megerősíti ebben páciensét. Orsolya közli, hogy belevág: örökbe fogad egy gyereket. Méghozzá a bántalmazott 4 éves kisfiút, akivel a bíróságon találkozott. Úgy érzi: így billen helyre a világ rendje. Most már belátja azt is, hogy az utóbbi hetekben nem volt terhes, nem volt vetélése. Csak így vesztette el, így engedte el - immár végleg - félig felnőtt lányát, Bernit. András figyelmezteti, hogy egy sérült, traumatizált gyerek nevelése nagy türelmet és gondosságot igényel. Orsolya úgy érzi, András le akarja beszélni.
Misi szélsőségei egyre aggasztóbbá válnak. Balesetet okozott az iskolában, anyjával pedig egyáltalán nem áll szóba, mióta tudomására jutott a költözés terve. Petrát Misi haragja és elutasítása nagyon fájdalmasan érinti: heves féltékenységet érez. Közben azonban biztos benne, hogy az egyedüli megoldás számára a költözés. Egyre világosabban látja, képtelen újrakezdeni az életét Tamás közelében. Tamás váratlanul érzékenynek mutatkozik Petra szenvedésére. Igyekszik konstruktívan segíteni, felajánlja, hogy a tanév végéig lakjon nála Misi, anyjával pedig legyen a hétvégeken. Petra hosszan vívódik. Felcsillan a remény, hogy a házaspár tagjai hosszú idő után először és őszintén figyelnek egymásra, és képesek túllépni saját érdekeiken.
Virág iszonyú dühös Andrásra, amiért beszélt az anyjával. András úgy gondolja, nem volt más választása. Virág nem tudja megbocsátani az árulást, azt mondja, soha többé nem jön. Ugyanakkor láthatóan jól esik neki András igyekezete, hogy megpróbálta helyreállítani az összetört makettet. A lány szinte közönyösen közli, hogy a szervezete jól reagál a kemoterápiára, az orvosok szerint nagyon jók az esélyei. Aztán a szüleiről mesél, hogy gyakorlatilag beköltöztek hozzá a kórházba. És arról, hogy sokkal jobban fogadták a betegsége hírét, mint gondolta volna. Kétségbeestek, persze, de nagy lelkierőről tesznek bizonyságot, ott segítenek, ahol tudnak. Virág, a maga tüskés módján elismeri, hogy Andrásnak igaza volt: jobb mindenkinek, amióta bevallotta családjának a betegségét.
Eljött a nap, az etikai bizottság összeült, hogy döntsön az Abonyi-üggyel kapcsoltban, és egyben András sorsáról is. Ágnest kéri meg, hogy vigye el kocsival Bence meccsére. Budapest legszörnyűbb közlekedési dugójába keveredve beszélik meg a tárgyalást. András szerint felmentése oka inkább valamiféle szakmai cinkosság, mintsem az ügy alapos vizsgálata. András már-már csalódott: miközben félt attól, hogy elmarasztalják, és nem rendelhet többet, titokban szinte várta a negatív ítéletet. Arra számított, így talán egyszer és mindenkorra megszabadul a rengeteg tehertől, amit a szakmája ró ki rá. Most is arról fantáziál, felhagy a terápiákkal. Elmeséli azt is, hogy szakított Annamarival. András számára a legfontosabb dolog most az, hogy újra közel kerüljön a fiához. Miközben mások gyerekeit igyekezett megmenteni, Bencéről megfeledkezett.