A Pozsonytól az al-dunai Bázisig épített vasút története filmsorozatunk első része.
Tengerre, magyar! Így ismert a magyar köztudatban Kossuth Lajos felszólítása, pedig ő azt írta a Pest Hírlapban, hogy "Tengerhez, magyar!" Esze ágában sem volt tengerésznemzetet faragni a magyarból, ő azt akarta, hogy a magyar áru a világpiacra juthasson, és ehhez az kell, hogy legyen magyar tengeri kikötő és ahhoz, ha lehet, magyar vasút vezessen.
A kiegyezés korára Magyarországon már kiépültek a vasúti fővonalak, de Erdélyben még egy centi vasút sem épült. Később is, ebből a szempontból a legelhanyagoltabb volt ez az országrész, pedig a legnehezebb és legszebb vasutak itt épültek.
Komandó és környéke a Keleti-Kárpátok csücskében egészen a 19. század végéig az ország legfeltáratlanabb erdei ősrengetege volt. Az itt épült kisvasút kötötte a világhoz - amíg meg nem szűnt.
1940-ben, amikor Észak-Erdély és a Székelyföld visszakerült Magyarországhoz, nem volt vasúti összeköttetés az újonnan birtokba vett területek között, a MÁV történetének egyik legnagyobb szabású építkezése kezdődött. 1942 karácsonyára el is készült az új, 48 km-es vonalszakasz, azon a tájon, amely talán a legalkalmatlanabb vasútépítésre.
A Felvidék legjelentősebb vasútvonalát egy magántársaság, a Kassa-Oderbergi Vasút építette a kiegyezés idején. Nyomában járt az akkor frissen alakult Magyar Királyi Államvasutak is. Az itteni hegyes-völgyes vidéken csak nagy munkákkal lehetett vasutat építeni.
HÉV alatt a legtöbb magyar ember a Budapest környékén látható zöld szerelvényeket érti, pedig a helyi érdekű vasút ennél sokkal többet jelent. A vasúti fővonalak kiépülése után szükség lett a kisebb teljesítményű, olcsóbb vasutakra. A valamikori magyar vasúti hálózat 57%-át a vicinálisok adták.
A modern-kori háborúk és a vasút elválaszthatatlanok egymástól. Az I. világháború idején az eredetileg Baross Gábor által fegyelemre szoktatott vasutasok jobban teljesítettek, mint a katonák.
A 19. század második felére igen nagy lett az európai nagyhatalmak érdeklődése a Balkán és a meggyengült Török Birodalom iránt. Terjeszkedni, érdekeiket érvényesíteni szerették volna ebben az irányban, de az utak, vasutak hiányában ez nehezen ment. Európa összeköttetése Konstantinápoly felé csak Magyarországon keresztül történhetett.
Vasutat építeni nem egy olcsó mulatság, nehéz terepen meg még drágább. Sok olyan helyzet alakult ki hazánkban, amikor normál nyomtávú vonalakkal nem lehetett gazdaságosan szállítani sem embert, sem árut, ekkor jöttek a keskeny vágányú kisvasutak. Legtöbbjük ma már csak nosztalgiából működik.