A világ legnagyobb, legokosabb és legfejlettebb teremtményei itt éltek ezen a bolygón, ahol mi. Voltak köztük békés növényevők és félelmetes ragadozók. Mintegy 160 millió éven át uralkodtak a Földön, aztán hirtelen eltűntek. A tudósok régóta keresik a magyarázatot, miért pusztultak ki a dinoszauruszok. Újonnan felfedezett bizonyítékok arra utalnak, hogy kb. 20 millió évvel ezelőtt egy aszteroida ütközött a Földnek, és elpusztította az élőlények 90%-át. Utazzon velünk vissza az időben, amikor a világot még ősdzsungel borította. Legyen a múlt szemtanúja, és lássa úgy a dinoszauruszokat, ahogy még azelőtt soha...
Az utolsó jégkorszak vége felé a Homo sapiens eljutott a tápláléklánc csúcsára. De nem volt egyedül. Veszélyes világban élt, ahol hatalmas ragadozók uralkodtak. Ebben az időben jelent meg az anatómiai szempontból modern embernek számító cro-magnoni ősember, aki már képes volt a beszédre is. Barlangokban élő elődeink kiválóan alkalmazkodtak környezetükhöz, ügyesen használták kőszerszámaikat, és rendkívül bátor vadászok voltak. Kísérjük el őket egy kalandos utazásra, és fedezzük fel együtt az ősemberek csodálatos világát...
Az ókori Egyiptom legjelentősebb fáraója minden tekintetben kiemelkedett a nílusi birodalom többi uralkodója közül. II. Ramszesz az újbirodalmi 19. dinasztia harmadik fáraója volt, akit híres haditettei elismeréseként a „Nagy" jelzővel illettek. Egy férfi, aki több mint 100 gyermeket nemzett, és több templomot építtetett, mint az összes többi fáraó együttvéve. Aki olyan hosszan uralkodott, hogy halhatatlannak kiáltották ki. Az egyiptomiak szemében ő volt a tökéletes fáraó, és uralma az egyiptomi civilizáció diadalmas fénykorát hirdette.
Róma az első európai városállam a Kr. e. 2. századtól kezdve vált a nyugati világ legnagyobb hatalmává. Elképesztő méretű birodalmát a háborúskodás művészi tökélyre fejlesztésével uralta. Ám nemcsak hadjárataival, hanem építészeti kultúrájával is lenyűgözte a világot. A korszak érdekessége, hogy szinte ugyanebben az időben jött létre a Csin császár nevét viselő kínai birodalom. Bár Róma és Kína messze volt egymástól, mégis hasonlítottak egymásra. Hatalmas terület felett uralkodtak, és mindkét birodalmat diktatórikusan kormányozták. De minden zsarnokságuk ellenére Róma és Kína volt a kor civilizációjának kettős őrlángja...
A legtöbb találmány úgy jön létre, hogy egy tárgyat valamilyen új célra használnak fel. Így történt, hogy a vadászatra kiötlött bumerángot elkezdték harci fegyverként is használni. De ne gondoljuk, hogy az ősi idők tudósaitól, és feltalálóitól semmit sem tanulhatunk. Az ókori rómaiaknak például meglepően sok találmányt köszönhetünk. Többek között ők fedezték fel a gyümölcsökből előállított érzéstelenítő szereket. Az általuk kifejlesztett gyógyszerek és orvoslási technikák közül számosat még napjainkban is használunk...
Évszázadok óta keresik a régészek világszerte Atlantisz legendás városát. Ez a film egy új és egészen meglepő elméletet dolgoz fel az eltűnt világról. A Discovery Channel kamerái bemutatják egy titokzatos civilizáció maradványait, amelyek Bolívia fennsíkjai alatt vannak eltemetve. A film egy izgalmas feltevés alapján készült, amely szerint nem Európa, hanem Amerika a civilizáció bölcsője, ahonnan a népek keletre vándoroltak, sokkal előbb, mint ahogy Kolumbusz áthajózta az Atlanti-óceánt.
Az újvilág felfedezője a történelem egyik leghíresebb hajósa volt, aki a 15. század végén örökre megváltoztatta a világot. Személyét azonban még napjainkban is különös titokzatosság veszi körül, amit csak a 21. század tudománya képes megfejteni. Mind a mai napig talány maradt ugyanis a születési helye, és családjának származása. Az olaszok azt állítják, hogy Genova szülötte, az életrajz írói, pedig azon vitatkoznak, hogy egy kalózkapitány, vagy esetleg a pápa fiaként jött-e a világra? Ismerjük meg együtt a legújabb kutatások eredményeit, és fejtsük meg a Kolumbusz rejtélyt!
Ebből az izgalmas filmből megismerhetjük a világ leghírhedtebb, legkegyetlenebb tengeri rablóit. A történelem sok mítoszt jegyzett fel e félelmetes kalandorokról, akiknek az igazi aranykora a 16. század vége és a 18. század kezdete közé tehető. A kalandvágyó és rettenthetetlen kalózok ideális búvóhelye a karib-tengeri szigetvilág volt, ahol könnyedén meglephették az Újvilágból aranyat szállító spanyol kereskedelmi hajókat. A legendák szerint a zsákmányolt kincsek nagy részét a környékbeli szigeteken rejtették el, ahonnan azonban a többségük máig sem került elő...
Mit gondol Ön a természetfeletti jelenségekről? Skóciában a lakosság fele hisz a szellemekben és minden hetedik személy állítja, hogy látott már kísértetet. A film elvisz bennünket titokzatos ősi kastélyokba, ahol megelevenednek a leghátborzongatóbb szellemtörténetek. Szemtől szembe kerülhetünk a mai tudomány által megmagyarázhatatlan, rejtélyes eseményekkel. Ha azt hiszi, hogy a kísértetek csak a képzelet szüleményei, akkor bizonyára Ön is szeretné megtudni a filmben bemutatott paranormális jelenségek titkát...
1912 áprilisában a Titanic óceánjáró összeütközött egy jégheggyel, és elsüllyedt az Észak-Atlanti-óceánban a világtörténelem egyik leghírhedtebb katasztrófájában. Ez a film egy példátlan kutató és feltáró expedíció lebilincselően izgalmas és hiteles dokumentuma. Tudósok és műszaki szakemberek megpróbálnak véghezvinni egy fantasztikus technikai bravúrt: kiemelni hullámsírjából az elsüllyedt Titanic hajótestének egy részét.
Ez a látványos dokumentumfilm bemutatja a világ leghatalmasabb csatahajóit és a XX. század történelmének leghíresebb tengeri ütközeteit. Páratlan képeket láthatunk a Missouri csatahajó félelmetes tűzerejéről és az amerikai hadihajók meghatározó szerepéről a koreai, a vietnami és a perzsa-öbölbeli háborúban. Megdöbbentő és hiteles felvételek segítségével tanúi lehetünk a hírhedt Bismark csatahajó elsüllyesztésének, a Pearl Harbor elleni támadásnak, és megtekinthetünk sok, eddig még nem publikált filmritkaságot sorsdöntő tengeri csatákról...
Több mint ezer km-re Ecuador partjaitól háborítatlan békében olyan élővilág fejlődhetett ki ezen a csendes-óceáni szigetcsoporton, amelyhez hasonló nincs a Földön. Érintetlen gyöngyszem ez, melyen Charles Darwinnak elég volt öt hetet eltöltenie, hogy megalkossa az evolúció elméletét. A híres tudós kései utódai most bemutatják nekünk ezt a legendás földi paradicsomot, tengeralattjárójukkal eljutva oda is, ahova Darwin nem juthatott, az óceán 1000 méteres mélységébe.
Mit szólna, ha csaknem 5000 kilométeres utazást tehetne az Amazonas torkolatától a világ legnagyobb védett esőerdejéig? Ha olyan érintetlen természeti környezetben találhatná magát, ahol több állatfaj él, mint a Föld bármely más hasonló nagyságú területén? Ha látna egy kétméteres vidrát, amely a jaguárral is elbír? Mit szólna, ha találkozhatna az Esőerdő Szellemeivel?
Szakértõk egy csoportja soha nem látott filmfelvételek bemutatásával próbálja megfejteni a tó rejtélyét. A legkorszerûbb számítástechnikát is igénybe veszik, hogy felfedjék Nessie „személyazonosságát", és elvigyék Önöket a titokzatos tó mélyére egy hátborzongató utazásra, melynek során megdöbbentõ tényekre derül fény.
Mindössze néhány ezer méterrel Földünk felszíne alatt a világnak egy olyan része kezdõdik, amely szinte ismeretlen a tudomány elõtt. 1864-ben, Jules Verne még úgy írta le a Föld belsejét, mint a sötétség fantasztikusan izgalmas birodalmát. Mi azonban már tudjuk, hogy anyabolygónk középpontja egyáltalán nem az a kellemes hely, ahová érdemes lenne ellátogatnunk. Napjaink tudományos kutatásai azt bizonyítják, hogy a Kék Bolygónk mélységeiben gigantikus geológiai erõk tombolnak. Ám a föld középpontjába való kalandos utazás gondolata még mindig semmit sem vesztett vonzerejébõl.
A hidegháború idején kémkedésre kifejlesztett mûholdaknak napjainkra új feladatuk van. Többek között a természeti katasztrófák elõrejelzése, kommunikációs és navigációs rendszerek üzemeltetése. Szenzációs felvételeket láthatunk arról, hogyan segítik elõ a szatellitek a veszélyeztetett állatfajok megmentését, a régészeti felfedezéseket, a tudományos kutatásokat, a csak fentrõl látható képek segítségével. A csúcstechnológiával felszerelt mûholdak a világ minden pontján jelen vannak, éjjel-nappal figyelnek, adatokat szolgáltatnak nekünk és rólunk. Az információ azonban hatalom, amellyel vissza is lehet élni.
A piramisformára épülõ felhõkarcoló-várost földünk egyetlen építményével sem lehet összehasonlítani. Ötvenszer nagyobb lesz, mint a Kheopsz piramis, és forradalmasítani fogja a 21. század városépítészetét. A tokiói öbölbe tervezett mestermû felépítéséhez a mérnökök egy radikálisan új építõanyagot fejlesztettek ki, amely könnyebb az acélnál, de több százszor erõsebb annál. Így biztosan ellent tud majd állni a Japánt gyakorta sújtó földrengéseknek, és szökõáraknak. A piramisváros tervezõi többek között olyan korszakalkotó megoldást dolgoztak ki a városi tömegközlekedésre, amely alapjaiban fogja megváltoztatni világunkat...
A felfedezõ utazások kedvelõi számára felejthetetlen élményt nyújt ez a film, amely elvezet minket Földünk megdöbbentõen vad tájaira. Megtekinthetjük a Mount Everest bámulatos magaslatait és Hawaii olvadt lávával borított területeit, valamint számtalan olyan tájat is, ahol elképesztõ nagyságú geológiai erõk változtatták meg a körülöttünk lévõ világ arculatát. Közvetlen közelrõl figyelhetjük meg ezeket a monumentális természeti erõket, és a legkorszerûbb hanghatások segítségével lehetünk tanúi a becsapódó meteoritok, és a gigantikus fölcsuszamlások mozgásának.
Az univerzum lenyűgöző világa mindig is ámulatba ejtette a kíváncsi embereket. Filmünkben most nyomon követhetünk egy tudósokból, és csillagászokból álló elit kutatócsapatot, akik csillagrendszerünk keletkezésének bizonyítékai után kutatnak. A legmodernebb tudományos eszközöket felhasználva akarnak meghatározni egy különös csillagászati jelenséget, amely mélyen el van rejtve csillagrendszerünk magjában. Ha a kutatásaik sikerrel járnak, akkor választ kaphatunk a világegyetem múltjára, és jövőjére vonatkozó kérdéseinkre...
Az idegen planéták és más életformák iránti kutatások új lendületet kaptak, amikor mintegy tíz évvel ezelőtt egy svájci csillagászprofesszor felfedezett egy ismeretlen bolygót, amely egy eddig azonosítatlan naprendszerhez tartozott. Ahogy napjaink tudósai egyre inkább kiterjesztik az idegen világok iránti kutatásaik területét, egyre hatalmasabb feladatokat kell leküzdeniük. Ismerjük meg együtt azokat a rendkívül izgalmas tudományos kutatásokat, amelyekkel ismeretlen csillagrendszereket és más intelligens életformákat próbálunk meg felderíteni...